2016. január 27., szerda

kontroll-fura terápia

Érsebészeti kontroll- a prof megnézte és megszagolta a sebet. Megállapította, hogy ....baktériummal fertőződött. (mondta, de nem tudtam megjegyezni-az ambuláns lapon megvan, nekem nem mond semmit. Állítólag benne van a véremben-nem a fertőtlenítés alapossága, ill elégtelensége az oka.  Mindenesetre érdekes terápiát írt fel. Egy bizonyos szájvízzel kell befújni- mivel fújósat csak a kórházak kapnak, javasolta, hogy feküdjek hasra, és öntsük rá. Könnyű azt mondani, csak épp ezer éve nem tudok hasra feküdni.Mondtam neki, legfeljebb kiöntöm másik flakonba a mostani fertőtlenítőmet, és beleöntöm. Csakhogy  műanyagot pillanatok alatt átmarja. Kizárólag üvegben tárolható. Szerencsére a patikában tudtak üveget adni.Brutál ára van. Kevés híján 9ezer Ft . Egy darab gézt is alaposan be kell áztatni vele, és rátenni a sebre. Kérdeztem, nem fog-e a  sebre ragadni. De, nagy a valószínűsége. Kérdeztem, hogy használhatok-e alá hálót. Ha van, akkor nyugodtan-mondta. A nővér alaposan befújta vele, betakarta a gézzel. Hamarosan elkezdte marni. Úgy éreztem,mintha az egész lábam lángolna.Legszívesebben egyfolytában üvöltöttem volna. Zolinak még meg kellett az apját is látogatni Kerek 1 órán át vártam rá a folyosón. Az intenzív egy másik épületben van, és épp konzultáltak az orvosok az intenzíven. Várnia kellett. De megtudta, hogy másnap megcsinálják a szívműtétet. Nagyon veszélyes, mert túlsúlyos is, cukorbeteg is, no meg vannak egyéb rizikófaktorok is. Délután beszéltem Zolival. A műtét sikerült, de még nem ébresztették föl. De még vár rá egy csípő, vagy combnyak műtét is. Már, ha egyáltalán elvállalja valaki. Mert ha nem, örök életére magatehetetlen lesz.
De engem pillanatnyilag jobban érdekelnek az én megpróbáltatásaim.Fekve elviselhetetlen. Persze ülve sem jobb. Szerencsére jövő keddre megint vissza kell mennem. Remélem, addigra kiirtja ezt a bacit ez a szer. El sem tudom képzelni, hogy valaki ezzel a maró folyadékkal öblögeti a száját.Addig pedig összeszorított szájjal, de ki fogom bírni.
És reménykedem, hogy kedden már azzal is foglalkozni fog, hogy megindult-e rendesen a keringés. Mivel a fekély miatt egyszerű doppler vizsgálat lehetetlen, kell keresni egy ultrahang időpontot.Ha nem tudnak belátható időpontra adni, maszek alapon leszünk kénytelenek elvégeztetni.

Holnapra pedig a Neurológiára van időpontom.

De hogy valami vidám dologról is essék szó: Oli már másodszor volt babaúszáson. Sőt, már első alkalommal is szaunázott. Vettek bérletet az usziba, úgyhogy szerdánként járni fognak. Már első alkalommal is "merült, pedig azt csak az ötödik alkalommal szokták kipróbálni a babák.                                                  

2016. január 24., vasárnap

Hét vége, és babaúszás, és egy szomorú hír, hogy azért ne legyen teljes a boldogság

Az elmúlt  hét végét a Mátrában töltötték. Sokat sétáltak a friss levegőn:
 Kékestető
Miután a szállodai pancsolást nagyon élvezte, hazaérve is elvitték a fürdőbe. 

Barátkozás a vízben. Két apuka 2 baba




Úszás után ráfér egy kis tusolás
Sajnos otthoni fürdőkádas kép nem készült róla azt is nagyon szereti. Nagyjából fél órát pancsizik felváltva Nikivel, és Zolival. Úgy értem, egyik nap egyikükre, másik nap másikukra kerül a sor.

Pénteken Péter valamiért leugrott kocsival a sarki üzletbe. Visszafelé az autótól kb 1 méterre elcsúszott a jeges úton. Nagy nehezen bekecmergett a kocsiba. Szerencséjére a kaput tárva-nyitva hagyta.Valahogy bekúszott a lakásba, és felhívta Zolit. Nem akart kórházba menni, de azt kérte, aludjon nála éjszaka. Éjjel kettőre már olyan rosszul lett, hogy Zoli nem tehetett mást: kihívta a mentőt. Először el sem akarták vinni, aztán úgy döntöttek, beviszik a HONVÉD kórházba. Zoli ezt nem engedte. Ragaszkodott a Balesetihez. Megröntgenezték. Először azt mondták, a gerince tört el 2 helyen is, és a csípője. Aztán azt mondták, ép a gerinc, a csípő is. A combja tört el. Zoli ekkor borult ki: Döntsék már el, hogy mije törött.  Operálni, vagy ne... Úgy döntöttek, az intenzíven megpróbálják előbb kicsit feljavítani a szívét (????) Reggelre szívinfarktust kapott -a sokadikat. Telefonáltak Zolinak, hogy átviszik a Városmajorba. Zoli ott töltötte az egész délutánját. Közben otthon Olivér sikoltozott, visított. Niki képtelen volt lecsendesíteni. Végül kínjában telefonált Zolinak, hogy jöjjön haza, talán ő le tudja csillapítani. Taxiba pattant. Azt mondja, életében nem hallotta így üvölteni a fiát. Nagy nehezen sikerült a teljesen felspannolt gyereket lecsillapítania, és elaltatnia. Aztán vissza a kórházba. Azt mondja, annyira feszült volt, hogy nagyon helyesen nem mert beülni a kocsiba.
Úgy volt, hogy hét végén engem visz át magukhoz. Hát, ez nem jött össze. 10 körül beállított Olival. Szegénykém csak akkor ébredt fel, mikor már menniük kellett. A kórház adott egy listát, hogy mit vigyen be. 1-re kellett bemennie. Fél háromkor, miután néhány orvos konzultált, azt mondták, nem merik kitenni a műtét kockázatának. Még tanakodnak, gondolkodnak, mit tegyenek.
2 hete végeztek nála kronográfiát, mert végre elszánta magát a szívműtétre. - túl későn. Talán megismétlik, és megpróbálják tágítani a koszorúerét.  Most egyelőre itt tartunk.





2016. január 21., csütörtök

Olivér múlt hete

Múlt  héten elkezdték Olivért különböző pürékkel megkínálni.
Az almapüré nem jött be. A sült tök pépesítve viszont viszont a kedvence lett. Abból minden mennyiségben jöhet:


Amint látható, semmi nem ment a partedlire, nem maszatolta össze vele az arcát, nyelte, mint kacsa a nokedlit.  Niki villával törte össze neki.
Itt valami keverék pürét evett (bébipapi üveges):


Torna óra:

Ma ennyi fért az ujjaimba. Pedig Zoli meglepett egy csuklóvédő egéralátéttel.


Egy képpel még adós vagyok.
Az uborkással.

Jól sejtettem az uborkamánia okát:hét végén kinőtt egy foga.

2016. január 10., vasárnap

Sütőtök püré, és savanyú uborka

Bár nincs róla fénykép, megörökítem, hogy végre eltalálták Oli ízlését. Skypeon néztem, ahogy Olivér  kiskanálból falatozza a sütőtök pürét.  Napok óta próbálkoztak nála almával. Állítólag mindenhová került belőle, csak a gyomrába nem! De az édes sült töknek már nem tudott ellenállni.E   lőtte, utána, savanyú uborkát szopogatott.Azt én nem láttam, de elhiszem. Ábris baba meg van örökítve, ahogy citromot szopogat.
Nem tudom, miért hanyagolják el a blogját. Dec. 21.-i az utolsó bejegyzés.  Tudnék ugyan beleírni én is, de ez legyen a szülei privilégiuma.
Azért ez a nagy hallgatás, mert rettenetesen fájnak a karjaim, és az ujjaim sem akarnak engedelmeskedni.