2016. március 31., csütörtök

Egy elmaradt ultrahang

Csalódtam. Nem volt ma ultrahang.
Szerintem a doktornő nem merte felülbírálni a híres prof. véleményét.
Azt azért megállapította, hogy rendkívül csúnyán forrt össze a seb. Persze, hiszen a sebbezárást valamelyik névtelen asszisztens, esetleg rezidens? végezte. Az ő munkája kritizálható.
Először próbáljunk ki  másik  (ki tudja már összeszámolni, hanyadik) bőrgyógyászt. Mert a krém csak fölpuhítja... Mondom neki, ezek direkt szárító, hámosító krémek... Végre szeretnék egy terápiát végigcsinálni. Szenvedtem már eleget, és most világosan látszik a  seb összehúzódása,  Szerinte a sebfolyás is  a krémtől van. 3 napja még az volt a bajom, hogy teljesen száraz volt a seb, és iszonyatosan húzódott. Csak hát az időjárás, meg a frontok, ezt művelik velem.  Végre nincs rajta  baciktól hemzsegő lepedék.
És hogy ödémás lenne a lábam? Frászkarikát! Csont és bőr... Izomzat nélkül, mert a mozgás hiánya ezt teszi.
Az Air Leggy is rendkívül sokat segített. Mióta hetente 2-3-szor használom, azóta egyre kevésbé ödémás a lábam. Ez az én ötletem volt, és Hédi rábólintott, azzal a feltétellel, hogy ha pirosodni kezdene használat után a lábam, azonnal abbahagyom.  Szerencsére nem pirosodott tőle, és a nyirokfolyadék sem áramlott ki a seben keresztül, hanem bemasszírozódott a szövetek közé, ahogy illik.
Most meg mehetek egy újabb bőrgyógyászhoz, mert a kötszerekre így is egy vagyont költünk. Legalább így egyes kötszerekből, egy minimális adag ingyen van. Mert a kórházi bőrgyógyász adhat. Egyes kötszerekből túl sokat is. Pl a rugalmas gézből napi 1. Csak az a baj, hogy azt nem bírja a bőröm. Egyszerű gézt viszont nem tudnak adni helyette. Így arra horribilis összeg megy el, mert azt persze nem támogatja az OEP. Viszont rengeteg kell belőle.

Zoli azt mondja, egy darabig nekii sem működött a képfeltöltés, de már magától megjavult.
Egy (negatív) élmény ez a Telecom. Ma minden Tv adó időnként akadozott. Idáig csak néhány adó műsora fagyott le időnként.

2016. március 28., hétfő

Locsolók

Miután tegnap az egész napot Zoliéknál töltöttem, nem számítottam arra, hogy ma meglátogatnak.
Pedig Zoli elhozta Olivért locsolkodni!
Kép persze nem készült róla, mert csak ketten jöttek, a fiúk. Olivér tündéri volt, mint mindig.
Elmondták, hogy jártak már Zoli keresztszüleinél is.
Ideje lenne már gondoskodni Olivér keresztelőjéről is. Lassacskán már a saját lábán fog menni a keresztelőjére.
Nagyon szeret álldogálni, ha van mibe kapaszkodnia. Olyankor képtelenség leültetni. Megfeszíti magát, nem hagyja.




Tegnap én adtam neki az uzsonnáját. Hatalmas étvágya van: Két deci  almás banánpépet simán megevett.




Aztán játszottunk az etetőszékben. Niki azt mondja, ez kész csoda, mert amint elfogy a kaja, máris kéredzkedik  le a földre.



Nagyon tetszett neki, mikor sikerült megpörgetnie a bagoly fejét. Egy darabig nézte, hogyan pörög, aztán rácsapott a két kezével, és a pörgés megállt. Aztán kezdte az egészet elölről.




Kész vagyok a Telecomos internettől. Naponta többször előfordul, hogy megszűnik vele a kapcsolat. Van, hogy csak néhány percig, fél óráig nincs kapcsolat, de olyan is előfordult már hogy ez az állapot órákig is eltartott.
Ráadásul idáig a facebookra nem engedte a képeket feltölteni, most pedig a bloggal játssza el ugyanazt.
Mindegy, most aktuális ez a beírás. Majd később kitalálom, mi is  baja.
A face-en vannak most feltöltött képek, ott megnézheti aki akarja. Igaz, nem mind van ott amit ide szerettem volna.  
Egyre jobban utálom ezt a lap-topot.

2016. március 25., péntek

Piacon

Mióta itt lakom, először mozdultam ki egyedül a mopedemen.
Természetesen első utam a piacra vezetett. Annyira hiányzott már!
Egy cetlire természetesen felírtam, hogy miket kell vennem. Persze, hogy a cetli a táskámban maradt,  viszont nem betervezett dolgokat is vásároltam.
Megint megtapasztaltam az emberek segítőkészségét!
Mi tagadás, kijöttem a piacon mopeddel közlekedés gyakorlatából, így egyik alkalommal 2-3 percig keresztben álltam,  ill. mozogtamelőre-hátra a közlekedő úton, kétségbeesetten próbálva megfordulni. Hiába no, időközben hozzászoktam az elektromos kocsim fordulékonyságához. De azzal nem lehet bevásárolni. Sőt az elektromossal egyelőre a lakásból sem tudok kimenni.
Először nagyon megijedtem, mert hiába kapcsoltam mocit sebességbe, és adtam rá"gázt", nem akart indulni. Gondolom, olyan rég volt használva, hogy "berozsdásodott". De aztán már jól muzsikált. Alig másfél órát töltöttem bevásárlással, és érkeztem is haza. Itthon persze meg kellett küzdenem a telefonommal, mert persze teljesen elfeledkeztem arról a tényről, hogy természetes fényben semmit nem látok a kijelzőjén. Hogy erre miért nem találnak már ki valami megoldást?
Persze a kiruccanásomnak megiszom a levét, mint minden egyes alkalommal, mikor elvisz Zoli itthonról. De már naponta 2-3 órán át kezeljük a fájdalmas ízületeket, no meg a fekélyemet,és mégis napról napra jobban fáj mindenem. Időnként kell egy kis kikapcsolódás! Míg úton voltam, szinte nem is fájt semmim!

2016. március 23., szerda

Olivér vásárolni megy

Most először ülök így a bevásárlókosárban.



Kicsit még szokatlan, és ijesztő! De jó erősen megkapaszkodom! Az sosem árt!


Picit később:



Már megszoktam, és a sapka is lekerült végre. Azt nagyon nem szeretem!
Kicsit óvatosan, de már mosolygok!

Rózsaszín nyuszifül?



Anyúúúú! Nem jjöttél még rá, hogy én fiú vagyok?

Ennyi megpróbáltatás után megérdemlek egy kis délutáni hintázást!