2013. április 26., péntek

Egész egyszerűen nem bírom tovább. Pedig muszáj elviselni...A bőgés könnyítene ugyan valamelyest, ha nem fájna az is.
Nem voltam normális, mikor hagytam , hogy egy jól működő érhálózathoz hozzányúljanak, csak azért, mert nem a megszokott módon végzi a feladatát?
Inkább vállalnom kellett volna a rizikót, ami szerintem, így utólag belegondolva nem is volt sehol.
Csak most, 2 műtét után van az égető fájdalom a hasam, ágyékom jobb felében.  Miközben a combom belső fele érzéketlen, de fura módon mégis fáj minden lépésnél, vagy inkább csosszanásnál, mert emelni nem tudom egyiket sem. A seb legfelső végén meg van egy kacsatojásnyi duzzanat.  Idáig csak a bal bokám dagadt kicsit, de most már az egész lábfejem eldeformálódik délre. A másik, amelyik eddigi életem során sosem dagadt, most a duplája, és kőkemény. A papucs, ami idáig leesett a lábamról, most, bevág a lábfejembe. Csak reggel tudom felhúzni, később már nem jönne rá.
Pedig a tanár úr szerint- mikor a varratokat szedte ki,- máris lehetne a csípőmet műteni.

Ilyenkor az orvos packázása kiveri a biztosítékot. Közölte, nem tudja kiírni a tapaszt, amíg el nem fogyott.( 6 napi adag maradt. Én hülye megmondtam, hogy a kórházban nem az enyémet használtam)Nincs, aki a receptért menjen, meg a patikába, csak amikor itt van a segítőm- egyébként meg nincs készleten, úgy rendelik, és még mázlim van, mert házhoz hozzák 2 munkanapon belül.  Csak heti 1 alkalommal jön. Jó lenne többször, de alkalmanként 4500Ft.  Aztán nagy nehezen mégis kiírta, belátta...
Novemberben ahonnan kellett, mindenünnen vittem javaslatot, ami 1 évre szól. Most mondta, az egyik márciusban, a másik áprilisban lejárt. Persze a novemberieket nem vitte be a gépbe. Sürgősséggel kérjek időpontot... Mi a fenének, inkább telefonon előkerestetem az aktuálisat, és leküldetem a másolatot. Zolit nem fogom elráncigálni a munkából, mert egyedül nem tudok menni sehová. Olyan nehéz ezt megérteni? Szegényt így is eleget rángatom. 
Csak sírok-rívok itt, pedig azt kellene megmutatnom, milyen csinos lett Doni, miután megszabadult a téli bundájától., hogyan vágta ki Jani a ménkű nagy, vastag ecetfánkat, végre be kéne mutatnom Whisky kutyát is... De ahhoz gépre kéne vinni a képeket.

2013. április 20., szombat

Fogalmazási hibák

Nagyon félthetett engem az én kicsi fiam,mert elég óvodás stílusban, hibásan fogalmazott, sok szóismétléssel.
Részben ilyen hibák miatt küldte el az asszisztensét.  Neki nincs ideje arra, hogy állandóan javítgassa, újra fogalmazza a szövegeket. Felvázolja a koncepciót, és önálló munkát vár el.
A másik munkahelyén, ahol  nap mint nap interjúkat kell adnia, adóügyi cikkeket írnia, ilyen hibákat vétene, akkor már régen röpült volna az állásából.
A pongyola fogalmazásból érzem, hogy csak úgy süt belőle az aggodalom.


Végre itthon, de problémákkal

Csütörtökön délután dőlt el, hogy tegnap reggel haza jöhettem, szegény fiamnak nagy problémát okozva ezzel, mert 1/2 11-kor egy lakást kellett volna átadnia, nekem viszont 10-ig el kellett hagynom az ágyat. Zárójelentés nélkül viszont nem lehetett eljönni, azt pedig csak 9 óra után tudják kiadni.
Épp ezért nagy rohanásban voltunk. Nem tudtam kipróbálni, hogy az itthoni enyhén szólva magas ágyamra föl tudok-e feküdni.
Egész nap próbáltam valahogy rendbe hozni a kórházban még jobban legyengült izmokat. Leültem, fölálltam, sokat jöttem-mentem.
A nap végére alaposan kifáradtam, izomlázam lett, a sebeim rettenetesen fájtak. Vízszintesbe szerettem volna végre tenni magamat (lefeküdni).
Már 2 napja nem aludt az egész kórterem (7 ágyas szobánk volt) az egyik szobatárs eget rengető horkolása miatt. Hiába vettünk be, -még a kissé nagyot hallók is-altatót.
A sarkaimon kezdődő felfekvés. A jobb oldalin már hatalmas vízhólyag is képződött. A sarokvédő bizony már későn érkezett.
Már azt hittem, hogy képtelen leszek lefeküdni. Utolsó kísérletként vettem egy mély lélegzetet, és föllendültem. Az már más kérdés, hogy utána percekig alig kaptam levegőt a fájdalomtól, de végre fent voltam. A következő harc a betakarózás volt, de azt is túléltem.
Éjjel fél egykor viszont ki kellett mennem pisilni. "Alig"fél órámba került, mire sikerült lekászálódni az ágyról. Visszafeküdni viszont már nem sikerült. Nem mertem kockáztatni, hogy fölszakadjon a seb, mert az első lefekvésnél bizony, ágyéknál ici-picit átvérzett a tapasz. Már az első kísérletnél éreztem, hogy fájdalmasan feszül.
A fotelban, a köpenyemmel takarózva, fél órákat bóbiskolva sikerült átvészelnem az első éjszakát.
Hajnali 6-kor aztán fölkeltem, kávét főztem (nagyon hiányzott már a kórházban, bár vittem be Nescafét, de a csapból csak langyos víz folyt, a nővérek meg annyira túl voltak terhelve, hogy meg sem fordult a fejemben, azt kérni tőlük, hogy melegítsenek nekem vizet).
Aztán nekiláttam böngészni, hogy hol találok haszált, olcsó elektromos ágyat eladásra. Találtam is néhányat. A csípőműtét után úgyis szükség lesz rá néhány hónapig.

Szerencsére az orvosi konzílium úgy döntött, hogy nem lesz újabb érfestés, és harmadik műtét. Nem kínoznak tovább.
Kedden kell visszamennem varratszedésre, majd 3 hónap múlva kontrollra.
Remélem, szeptember végén, október elején meg lehetne csinálni a csípőprotézis beültetést.Addigra talán részben vissza tudjuk építeni a lábizmaimat is.Remélem, a várólista nem túl hosszú. Akkor jövőre már le tudnék menni Babos-hegyre.
Pénz, pénz, pénz és megint pénz... Nem látni a végét.


 



2013. április 13., szombat

2.műtét után

Tegnap 11.40 kor beszéltem a kórházzal akkor még Anyu a műtőben volt. Reggel 5-kor mondták hogy Anyu jól van, kb 3 óra volt a műtét. Tegnap vérplazmát kapott, most normális vért. Most bent vagyok nála még vannak gondok, kell még egy érfestés, utána sajnos lehet további műtét kell. Már három napja nem evett nehezen viseli.

Üzeni hogy próbál minél hamarabb kikerülni, és sajnos nem hiába félt. Köszöni az együttérzést.

Zoli



2013. április 12., péntek

Kórházi jelentés

Anyut tegnap megműtötték, a 4 órás műtét sikerült. Sajnos a beültetett műér ma reggel elzáródott ezért most várjuk a következő műtétet ami reméljük nem tart olyan sokáig és sikeres lesz. Sajnos benne van a lehetőségek között hogy mégnagyobb műtét lesz.

Zoli

2013. április 9., kedd

Búcsú, legalább egy hétre, vagy...

Telefonáltak, hogy holnap reggel 10-re legyek a Klinikán.
Ezek szerint a csütörtöki műtét van betervezve.
A névnapomat mindenesetre kórházban fogom tölteni.
Csak már legyek túl rajta így, vagy úgy...

2013. április 8., hétfő

Súlyfogyatkozás

Tegnap este ráálltam a mérlegre, mivel Zoli azt mondta, hogy mostanában sokkal könnyebben fel tud emelni a vizsgálóasztalra, mint még novemberben, pedig már akkor sem volt különösebben nehéz.
Nem akartam hinni a szememnek. 58-59 kilóra fogytam.  Most már aztán elég a fogyásból, mert az orvosok által kitűzött cél 60 kiló volt, a 162centimhez, és a koromhoz illően.

Mióta Németországból hazajöttünk, megpróbáltam sokszor, pár falatot enni. Mert ha csak egy falattal is többet eszem, azonnal kihányom az egészet, pedig szerintem se bulémás, se anorexsziás nem vagyok. Nem küzdök testképzavarral, tudatosan sosem fogyókúráztam. Idáig azzal magyaráztam a nyári fogyásokat, hogy Babos-hegyen vegyszermentes zöldséget-gyümölcsöt, szinte kizárólag csak kecskehúst, és halat ettem, kecsketejet ittam.5-6 kilóval könnyebben jöttem haza, de a tél folyamán vissza is jött rám a súlyfelesleg. Idén viszont 75-ról 65-re sikerült lefogyni, amit a "rázógéppel" való edzéssel magyaráztam.
Sajnos semmi éhségérzetem nincs. Gyakran csak délben veszem észre, hogy még nem is reggeliztem.
Ez a folyamatos fogyás viszont nagyon megrémít. Mióta a csípőm szörnyen fáj a fájdalomcsillapítók ellenére, alig-alig mozgok.
Jó, jó, újabban hetente kétszer jön hozzám személyi tréner. A gép mozgatja meg a maradék izomzatomat. Állítólag ez a 20 perces tréning 2-2,5 órás intenzív edzésnek felel meg.Megpróbáljuk a 20 éven keresztül leépült izmokat valamelyest visszaépíteni.
Még csak 4 hete  csináljuk, de máris könnyebben megy a lépcsőzés. Persze nem egyedül. A csípőműtét előtt el kéne érnünk, hogy a bal lábam a jelenlegi helyzethez képest jobban működjön. Mert december óta, ha ülő helyzetből felállok, bizony 1-2 percre lemerevedik. Nem tudom fölemelni, így lépni sem. Ha meg fekvésből szeretnék felülni, gyakran még Zoli sem tudja behajlítani. Pedig csípőműtét után a jobb lábamat minimum 6 hétig nem szabad terhelni. De akkor hogyan megyek ki Wc-re. Én ágytálba sosem tudtam. A lábműtétem után hiába próbálkoztunk, maradt a katéter. De hogyan intézzem a nagydolgot?
De most az érműtétet kellene valahogy túlélni.
Ahogy közeledik a műtét időpontja, egyre jobban félek.

Ja, és majdnem elfelejtettem: Zoli a saját születésnapján engem is megajándékozott.


Telefonáltak a kórházból, hogy ma estétől ne szedjem a véralvadásgátlót. Ha nem jön közbe semmi, szerdán reggel reggel telefonálnak, és akkor délre be kell érnem. Csütörtökön pedig műtét.
Ha minden jól alakul, következő hét végén már itthon leszek.
Mikor beszéltünk az aneszteziológussal, akkor még csak 3 napról volt szó műtét után.
Mióta megkaptam a hírt, egyfolytában remegek. A holnapi edzést lemondtam.

2013. április 7., vasárnap

Színház, és szülinap

My fair Lady - kb századszor látom, de még mindig élvezem, és tudok felhőtlenül kacagni, elérzékenyülni.
Hihetetlen, de 2 bérleti előadást vontak össze. A mi helyünk, az első sor közepén -mondták, hogy nem változott. Mielőtt beengedték volna a többi nézőt, Zoli betolt a helyünkig, épp csak át kellett ülnöm a székbe. 
Némileg bonyolódott a helyzet, mikor megjelent egy pár, és mutatta, nekik is pont erre a 2 helyre szól a bérletük. Mondtuk, menjenek a pénztárhoz, ott meg fogják tudni, hogy hová üljenek. Nem a pénztárhoz mentek, hanem a színész ismerősüket kérték, hogy pateroljon ki minket onnan.
Szerencsére nem kellett magyarázkodnunk, hogy kerekesszékes vagyok. Szerencsére látta, mikor bejöttünk, mert pont a próba végén engedtek be minket.Így alig kezdte el, rögtön elnézést is kért, és a mögöttünk lévő sorba ültette le őket. Ezúttal előnyt jelentett a bénaságom, mert nem kerültünk kínos vitába.
Egyébként telefonáltak, hogy érkezik a párna, és másnap, csütörtökön reggel meg is érkezett, nagy boldogságomra.

Tegnap a sonkalével készítettem babgulyást. Nem születésnapi fogás ugyan, de nagyon jól sikerült. Marika a sonkánkat is megkóstolta. Mindkettőnek nagy sikere volt. (Feltételezem, hogy nem csak udvariasságból mondták)



A kedvenc somlói tortánkat rendelte megint Zoli, de hozott bőségesen még macaront, meg sajtos masnit is. Van még trüffel tortánk is.
Mikor rendelte, még nem tudtuk, hogy Imre tüdőgyulladást kapott.
Persze ennyi kaja egy hadseregnek is elég lett volna.
Úgyhogy most dugig a hűtő, én meg készülök a kórházba. Ja . és pénteken telefonáltak, hogy mégse kedden, hanem szerdán telefonálnak. Szuper.

2013. április 5., péntek

Megvan a műtét dátuma?

Ma abban maradtunk a doktornővel, hogy jövő kedden reggel telefonál, hogy aznap délig, vagy másnap reggel vonuljak-e be a kórházba.
Szerdán, vagy csütörtökön lesz a műtét.
Vagy nem

Tegnap Zoli még elcipelt egy gerinc specialistához is, szerintem tök feleslegesen.
Ahogy sejtettem, ő is csodálkozott, hogy miért kerestük föl. Talán, mert volt felesleges, kidobni való 15.000,- forintja?

2013. április 3., szerda

Húsvét-jót nevettem

Mondtam Zolinak, ne vegyen egész sonkát, csak különböző, szeletelteket, összesen 30-40 dekát, mert csak ketten esszük, és szeretnék végre egyszer nem kapni ünnep végére sonka-undort.  Vendégeket sem várunk, mivel hétfőn úgysem leszünk itthon. Megyünk Hollókőre.
1 órakor aztán beállított egy kicsi (másfél kilós) kötözött sonkával.
Kiabál ki a konyhából: Anyúúú! Hogyan kell ezt szeletelni? Előbb le kell szedni róla a kötözőt, vagy azzal együtt szeleteljem?
Előbb talán meg kéne főzni, fiam!-mondom neki nevetve.
Erre persze nem számított.
-Direkt a lelkedre kötöttem, hogy szeleteltet vegyél.
-De én most akarok sonkát enni. Még nem is reggeliztem. Mennyi ideig kell ezt főzni?
-Úgy két, két és fél órát, ha szerencsénk van. Ha nincs, akkor hármat.
-Annyit én nem bírok ki.
-Van bőven kaja a hűtőben: gombás harcsa, juhtúrós sztrapacska,sajttal töltött karaj,-kezdem sorolni.
-De én sonkára készítettem föl a gyomromat.
-Akkor vagy nyitva találod még valamelyik hentest, vagy megvárod, míg megfő.
Végül az előbbi lehetőséget választotta.Finomak voltak azok is.
Idén nem lettem volna képes tormát reszelni, megcsinálni, de a piacon kapott készen nagyon finomat, méregerőset. Én kétfélét szoktam készíteni: ugyanolyat mint ez, és kicsit leforrázva, enyhén csípőset, mellé majonézt. Lehet ízlés szerint összekeverni.

Később persze fölvágtuk a kötözöttet is.
Régen láttam már ilyen gyönyörű kötözött sonkát. Általában 50-60%-a zsír, de ez... Szín hús. egy kevés szalonna azért elkelt volna rajta. De mégsem volt túl száraz.

A hollókői kirándulás azonban nem jött össze. Talán ennek a bolond időjárásnak "köszönhetően" annyira fájt a csípőm, hogy nem bírtam volna ki az órákig tartó üldögélést előbb a kocsiban, aztán a kerekesszékben, majd újra autókázni. A szék hosszabb távon pokolian kényelmetlen. Rendeltünk ugyan hozzá párnát ülésre háttámlára, de visszaírtak, hogy nincs jelenleg raktáron. Talán 1-2 hónap múlva érkezik.