Kutyák

Tegnap észrevettem, hogy valaki reagált a blogomra. Mivel nekem csak Favorit Netem van, ami csak 3 óra ingyen netezést tesz lehetővé, telefonáltam Zolinak az irodába,hogy töltse le nekem a naplóját, és küldje el E-mailben. A nov. 4-i bejegyzéséig jutottam el az olvasásban. Szerintem lány,és imádja a francia zenét. Sajnos én csak németül beszélek, de azt anyanyelvi szinten. Ma megint vasalással telt a napom. A tegnapi fehér mosásból vasaltam ki kb a felét, de majd azért még folytatom.
Ma a tv.-ben szomorú hírt hallottam. A szilveszterei petárdázás megijesztette Philipet, egy mozgássérült segítő kutyát, és még nem találták meg. Tavaly láttam őt egy versenyen a pestújhelyi műv. házban. Szőrnyű lehet most a srácnak. Szurkolok nekik, hogy egészségesen megtalálják. Annyira közismert kutya, hogy ha valaki befogná, és megpróbálná eladni, biztos hogy valaki felismerné. Remélhetőleg van bele chip ültetve.Itt, a Városliget mellett lakva az ember már eleve rosszra gondol, ha eltűnt kutyáról hall. A hajléktalanok Szilveszter táján aratnák a befogott fajtasziszta kutyák eladásából. Reméljük, hogy Philip magától is megtalálja a hazavezető utat, ha nem sérült meg. Hiszen annyira intelligens kutya. Ha az enyém tűnne el, pedig ő csak egy palotakutya, és valószínűleg sorba sem állt, amikor az észt osztogatták, biztos nagyon el lennék keseredve. Mindíg megérzi, ha éppen rosszul vagyok. Olyankor odajön, ráfekszik a mellemre, és beleszuszog az orromba, vagy a fülembe. Ha nem reagálok, a mancsával elkezdi símogatni az arcomat.2005 januárjában még szegény Zsuzsó is velünk jött, mikor elhoztuk a tenyésztőtől. A szálkásszőrű tacsim 13,5 éves korában agyvérzésben halt meg. Csak 1 hónapot bírtam ki kutya nélkül. A másik kutyánk Csocsó 1 nappal Doni érkezése előtt tűnt el. Őt is szerettem, de mivel 80 kilós kutya volt, még akkor is feldöntött, ha hízelgésből hozzám dörgölőzőtt. Egyszer rám ugrott, és sikerült olyan szerencsétlenül elesnem, hogy elájultam, és eltötött az orrom. De azért nagyon sajnáltam, hogy eltűnt. De nekem egy kis testű kutya kellett, akivel el tudok menni sétálni. Na, mára ennyi...

2005 Karácsony

Miután kijöttem a kórházból, a követkrző két héten négyszer voltam ortopéd orvosoknál. Utoljára már azt mondtam,inkább vágjék le a lábujjamat, akkor legalább fogok tudni járni. Erre kaptam egy beutalót egy ortopéd eszközöket gyártó céghez. Persze nem az én elképzelésem szerinti eszközt csinálják meg.Január végére - február elejére gyártják le az új cipővel együtt. Reménykedem, hogy beválik majd.
Tegnap órákon át vasaltam, Zolinak vagy 3-4 inget, sok pólót, alsókat, konyharuhákat,lepedőket.
Bankban is voltam. Mára már semmi erőm nem maradt. Csak a mosást,teregetést tudtam megcsinálni. A felmosás holnapra marad. Utoljára katácsony előtt mostam fel. De azóta karácsonykor a szomszédom engedte ki naponta háromszor Donit, és mivel a riasztó ugy volt beállítva hogy csak az előszoba ajtó riasztója volt kikapcsolva, Doni rengeteg koszt hozott be. Karácsony után csak 2 napot voltam itthon, utána megint utaztunk le Sóstóra. Bár Donit beadtuk egy kuryapanzióba, felmosni a 2 nap alatt nem volt erőm. Dec 22-én kimentünk a piacra halat venni. 1 kárász amit halászléalapnak vettem, a lemosás közben magához tért, és igencsak elevennek mutatkozott. Mivel a bal kezemet nem tudom rendesen használni, megoldhatatlan feladatnak tűnt agyonütni. Vera nem vállalkozott rá. Kínomban anyósomnak telefonáltam fel, hogy segítsen. Végül is sikerült. Elkészítettem az alaplevet. A felét rögtön le is fagyasztottam, mert kb. 7-8 kiló különböző halat vettem, és csak a felét volt szándékomban levinni Sóstóra. Csak 5-en voltunk, és Ági nem szereti a halat. Aztán telefonált Zoli, hogy 3 napra kell levinnem ennivalót, mert Ági anyukája, akit karácsonyra engedtek csak ki a kórházból, nem érzi jól magát, és nem tud főzni. Telefonos egyeztetés Ágival: viszek le csirkecombot, pulykamellet, krumplit, káposztát füstölt húst és virslit. Azután meglátjuk majd hogy mit kívánnak.