2014. július 23., szerda

Sokáig gondolkodtam, hogy leírjam-e

a szombati történéseket.
Zoli már napokkal előtte kereste a megoldást, hogy ki vehetné le a fáslit szombat este. De mindenki, aki elérhető közelségben van, szabadságon.
Zoliék ugyanis vidékre mentek lagziba. Most jött el az esküvők időszaka.. Már második éve tart, és még sokaké csak a következő években lesz.  Többnyire már 1-2 gyerek is van, mire rászánják magukat. Helyesebben, mire összegyűlik a pénz a lagzira.
Mi, annak idején még nagyon szolid esküvőt tartottunk, 20-25 ebédre is meghívott vendéggel.
Mostanában a 100-200 fős lagzik a divatosak. A legénybúcsúra a meghívottak adják össze a pénzt, meg találják ki a lehetőleg minél különlegesebb programokat. Gondolom, a lányoknál sincs ez másképp.  A búcsúkon résztvevő srácoknak, lányoknak sem kevésbe kerülnek ezek az események. Igaz, Zoli azt mondta, ha valamelyik jó barátnak -akiről tudják, hogy neki- nem telik rá, a tehetősebbek összedobják helyette. Előtte nem beszélnek az anyagiakról, hogy ne érezze magát kellemetlenül. Nem tudom, hogyan csinálják, de működik.

Hetet-havat összehordok, csak hogy kicsit elodázzam amiről be akarok számolni. Nagyon szégyellem azt, amiről be akarok számolni. Nem könnyű, még ha nem is tehetek róla.
Mióta ez a nagy hőség volt, napról napra egyre jobban bénul le a lábam. Szombaton, mikor elment Zoli, elég rosszul voltam, így 11 körül ledőltem kicsit. Rögtön el is aludtam. Arra ébredtem, hogy pisilni kéne, de nagyon.Csakhogy a bal lábam egyszerűen nem volt hajlandó megmozdulni. Majd' 1 órán át kísérleteztem. Közben el is múlt az inger.  Közben kitaláltam, hogyan is tudnék leszállni.teljes erőből belekapaszkodtam a fenti fogódzóba. Így sikerült leküzdeni a lábamat az ágyról.újabb 10 perc, és sikerült talpra állnom, és indulni a WC felé. Még épp sikerült letolni a gatyámat, de a WC fölé menni már képtelen voltam. Kissé pisis lett a nadrág hátsó fele, de a melegben hamar megszáradt. Éjszakára lehűlt kissé a levegő, és én is jobban lettem. egész jól mozgott a lábam is. Arra persze nem számítottam, hogy mikor mozdulatlanul fekszem, ...
Másfél órányi küzdelem után azért már bepánikoltam. Igaz, miután leküzdöttem a lábam, már felgyorsultam. Sajnos, a bélműködésem is. Nem is értem el a kinti WC-ig. Most már kénytelen voltam felhívni -először Ágit, aki így éjfél után ki volt kapcsolva. De mint később elmondta, nem is volt itthon, hanem vidéken.Onnan bizony nehezen tudott volna kocsi nélkül "átugrani" hozzám.
Szerencsére Laci (ő házasodott) mindenre gondolt. 2 sofőrt is felfogadott a lagzira, akiknek bizony bőven akadt munkájuk az éjszaka folyamán.
Elkeserítő ez a magatehetetlenség. A bugyit ollóval ugyan le tudtam vágni magamról, de a többivel már nem boldogultam.
Ugyan nem látok bele a szegényebb srácok lelkivilágába, de valószínűleg tartom, hogy egy részük ugyanolyan megalázottnak érzi magát, ahogyan én is, amikor ilyen ügyben segítséget kell kérnem, bár én sem mutatom ki.az érzéseimet, inkább magamba fojtom.

2014. július 19., szombat

Végre elkeszültek

mindennel a srácok. Mindkét redőnyt  egyetlen távirányítóval lehet vezérelni. Ha tudnám kezelni az érintőképernyős iPhont, vagy a tabletet, mindent össze lehetne hangolni. Egyelőre 2 lámpa, 2 redőny a TV (ő 2 db-bal), és az ágyamhoz összesen  5 db távirányítót használok. A kaput két rögzített telefonról tudom nyitni. Igaz, ez is nagy könnyebbség, mert idáig végig kellett vánszorognom az egész lakáson a bejárati ajtóig, hogy nyissak. Most a "kuckómból" is lehet. Meg az összes további villanykapcsolót, a fűtést, a riasztót is tudnám kezelni. Igaz, a rendszer kiépítése plussz (de nem elviselhetetlen) költséget jelentene.

A 2 srácnak ez volt az első önálló munkája. Kicsit szerencsétlenkedtek is, de végül megoldották a feladatot. Sasfüleim, -bármily halkan beszélgettek is- meghallották, hogy vajon merjenek-e túlórapénzt kérni, mert tovább dolgoztak nálam, mint ami be volt tervezve. Gondolom, István kiszámolta, mennyi idő alatt kéne elvégezniük, és az belefért volna a munkaidejükbe. Azon viszont erősen gondolkodom, elmondjam-e Zoliéknak, hogy mikre kéne máskor jobban odafigyelniük. Apróságok: pl: olajos kézzel nem teszem odébb a hófehér Bioptron lámpát;  a szobamérleget, ha fölötte fúrok, elteszem az útból, és még pár ilyen apróság. Az ilyen apró figyelmetlenség egy sokmilliós megrendelésnél  (persze az enyém nem ilyen) megengedhetetlen. Mert mi van, ha a frissen festett ablakhoz ami esetleg még meg sem száradt teljesen nyúl ilyen kézzel.  Mindenesetre egyelőre csak annyit mondtam Zoliéknak, hogy minden szuperül működik És hogy mikorra végeztek, csak mert munkalapot nem kellett aláírnom, és megkérdezte.

Amúgy meg egyre nehezebben viselem ezt az őrült kánikulát. Nálunk a beharangozott vihar is kb. 2-3 percig tartott. Igaz, akkor szakadt az eső, de utána épp oly száraz maradt a föld, mint előtte volt. Az aszfalt is másodpercek alatt fölszáradt, igaz, a levegő elviselhetetlenül fojtogató lett. Érdekes volt látni az aszfalt fölötti páraködöt. Ilyet még sosem láttam.
Sajnos a fémredőny sokkal kevésbé  szigetel, mint a fa. Persze azt már nem tudtam felhúzni, és az elektronika sem tudna vele megbirkózni.

 Jaj, meddig tart még?

2014. július 15., kedd

Új szerzemények

Nem hittem a szememnek, amikor megláttam ezeket:



Úgy néznek ki, mint az igazi házi  kiflik. Nem az a felfújt, halovány, mint amit a CBA-ban szoktam venni. Pedig állítólag ezek is CBA-ból jöttek.

Mivel elfogyott az algás vajam, egy ideig házi vajban sütöttem le a tengeri halakat. A sütés után megmaradt zsiradékból készítettem hozzá a különböző mártásokat hozzá.
Aztán hűtőátnézés közben megtaláltam a -még Siófokon Ágitól kunyizott kókuszzsírt. No, gondoltam, ezt kipróbálom a tengeri hal sütéséhez. Az az igazság, hogy az algás vajból 15 dekás kockát egyedül a Culinárisban lehet kapni igencsak húzós, 1200ft-os áron.

Zoli most talált egy üzletet, ahol a kókuszzsír kilóját adják éppen ennyiért. A disznózsírnak is 1000 Ft kilója.
Most látom, ahogy föltettem a képet, hogy nem zsír, hanem olaj.

Amúgy meg szorgos aszalással telnek a napok. Pénteken főztem finom marhahusi levest sok zöldséggel. Tegnap pedig kipróbáltam a kókuszzsírt a vörösboros gombaszószhoz.  Isteni finom, kissé pikáns lett. A sonkakockát a tetejére abban pirítottam. Utána jött a gombaszeletek pirítása abban a zsírban. Majd az apróra vágott tönkök, meg gombafejek főzése egy deci jó minőségű vörösborral. Ezután jött a pépesítés botmixerrel, majd 3púpozott evőkanál tejföllel, és 1 púpozott teáskanálnyi liszttel behabarás. Közben kifelejtettem a leírásból a gombapirítás után visszamaradt zsiradékban (tenni kellett még bele kókuszolajat jócskán) az apróra vágott hagyma , egy kevés pari, és paprika ledinsztelését. - Fűszerezés ízlés szerint. Én füstölt paprikaport, őrölt borsot, oregánót, kevés rozmaringot használtam. A sózással vigyázni kell a füstölt tarjakocka (de lehet szalonna is) miatt.  Én most masni tésztával tálaltam. Egy kis reszelt sajttal is megszórtam tálaláskor, és finom ropogósra sült tarja kockákkal. 



2014. július 4., péntek

Ezt már tényleg nem bírom idegekkel...

Kaptam ma egy e-mailt Debrecenből. Ide másolom:

"Tisztelt Asszonyom,

Sajnos az általunk megkért vizsgálatokat nem tudjuk elengedni, ezekre továbbra is szükség van a neurológus véleménye alapján. Tehát koponya CT vizsgálat, BHI vizsgálat és carotis Doppler vizsgálat elkészítése szükséges. Ezt követően neurológusnál kell megjelennie. Az ő véleményével együtt küldje el részünkre a leleteit. A legutolsó coronarographiás vizsgálat eredményét szintén legyen szíves megküldeni."

Az a bizonyos BHI vizsgálat, amit egész Magyarországon senki nem végez, tudtunkkal: A háziorvos, a neurológus, és mi is kerestük, eredménytelenül. Az interneten találtunk  egy 2008-ból származó cikket arról, hogy tulajdonképpen mit is vizsgálnak vele, de más infó nincs róla. Debrecenben sem tudták megmondani, hogy mégis hol végeznek ilyet. Úgyhogy megegyeztünk az altatóorvossal, és a műtétet végző dokival, hogy helyette végeztessünk légzésvisszatartási vizsgálatot. Most mégis ragaszkodnak ehhez. 
Azt sem tudom, hogy még hányszor küldjük el a coronagráfiás vizsgálat eredményét, ami alapján beültették azokat a stenteket, ami miatt ki kell várni annak a műtétnek az egy éves évfordulóját? Újabbat is akartak csináltatni ebből a rizikós vizsgálatból velem. Arról szerencsére sikerült lebeszélni őket, ha igaz.
2013-ban készült koponya CT-m is. Abban ugyan semmi rizikó nincs, de nem látom be, hogy mi értelme ennek a drága vizsgálatnak. Fölöslegesen költjük a TB amúgy sem sok pénzét, mert azóta semmi változás nem állt be az állapotomban. Ráadásul az amúgy is túlterhelt  fiamnak kell engem hozni-vinni, vetkőztetni, öltöztetni, föl-le segíteni a gépre.
Mikor megláttam ezt az e-mailt, először föl sem fogtam. Aztán olyan ideges lettem, hogy  azt sem tudtam kiszámolni, hogy Áginak hány órai munkabért kell kifizetnem. Sikerült is elszámolnom magamat. 4 és egynegyed óra helyett eggyel többet fizettem ki neki. Meg fogja érteni, de akkor is kellemetlen.

A nap jó híre viszont, hogy a kötöző nővér nagyon elégedett a sebeim rohamos gyógyulásával.Ma nem is kellett volna jönnie, de mivel szabadságra megy, és megérkeztek a megrendelt kötözőanyagok is, elhozta. Most megint újított. Az alga,betadin és az alumíniumos krém után  most a külön ezüsthálót és vastag  nedvfelszívó  párnát is elhagyta. Helyette olyan tengeri szivacs került rá, amit legelső alkalommal használt, de 2-3 órán belül tocsogott a gennyes folyadékban. Mondta, hogy ha vasárnap, vagy kedd este, mikor kötést cserélünk,és  magától leesne, akkor már az sem kell, csak egy kis gézzel tekerjük körbe, nehogy a lepedő, vagy a zokni kidörzsölje a még vékonyka érzékeny bőrt. De ha be is válna a jóslata, azért nem mernénk magunktól elhagyni. Csütörtökön azért, -bár 2 hétig van szabadságon-  benéz hozzám ellenőrizni a seb állapotát.  Azt is elintézte, hogy ingyenesen kapjam a kötszereket, meg az egyéb kezelőanyagokat a kicsi nyugdíjamra tekintettel. Mikor a kiírt recepteket aláírtam, bár igyekezett eltakarni a számlát, de részben sikerült kilesnem egy-két  tételnek a darabárát.. Igencsak húzós. És semmit nem akar elfogadni.
Most elment WC-re, így sikerült becsempésznem a táskájába egy kis pénzt. Talán csak nem fogja visszaadni? Szerintem azt sem fogja tudni, ki tette bele, (de nagyon jól van ez így) mert az egyik oldalzsebbe dugtam a bérlete tokjába, nehogy kirántsa, ha ellenőrzésnél föl kell mutatnia, és biztosan megtalálja.(A bérletet véletlenül találtam meg, csak a zsebbe akartam becsúsztatni, de nagyon megörültem neki. Szerencsére a pénz már régen a zsebembe volt bekészítve, csak kedvező alkalomra vártam)
Lecserélteti az egyik szobában a radiátort, mert kicsi, és nem tudja befűteni a szobát, ha nagyon hideg van. Meg azt a szobát ki is festeti, és a konyháját is. Jól fog jönni neki az a kis pénz. Nem lehet túl nagy fizetése, mint az egészségügyben általában senkinek.