2015. november 29., vasárnap

Szülinapi ebéd a Vörös Postakocsiban


a képen Niki Olivérrel, én, és Zoli keresztszülei

A pincér közölte, hogy a Krúdy-féle velős csontos húsleves sajnos elfogyott. Pedig ez a leves volt az egyik ok, amiért ide terveztem a szülinapot.
De egyébként minden étel, amit választottunk, finom volt.
Kár hogy Zoli pont azt a képet felejtette a Picassára feltölteni, ami a pincér fényképezett, és amin mindannyian rajta vagyunk. De a face-en fent van.
Egyébként kár volt parázni, hogy Olivér sírni fog a cigányzenétől. Mikor egy keresztelőről érkezett család elfoglalta a könyvtártermet, és hozott magával hasonló zenét valami hanghordozón, attól kezdve Oli csupa fül volt, és szinte le sem vette a szemét a szomszéd teremről. Nagyon élvezte. Egészében véve, minden nagyon tetszett neki Órákon át elégedetten nézelődött.

Itt is a szomszédos terem nyüzsgését figyeli a kerekesszékem karfáján csücsülve.
Egy hájfejű vigyor  apára
                                  Zoli kiválóan ért hozzá, hogy minél előnytelenebbül fotózza a fiát!



 Kicsit korai érdeklődés a libacomb iránt :o)


Kívántam ám, mielőtt elfújtam a gyertyát!
Ez meg csak úgy érdekességképpen: Kerekesszékes Mikulás

2015. november 28., szombat

Nem tudom

hogyan is fogom végigülni a mai születésnapi ebédet.
Tekintettel Olivérre nem vacsorázni, hanem szülinapi ebédre megyünk.
Nekem sajnos nem jutott eszembe, hogy a hangos cigányzenét a baba nem viselné túl jól, és direkt a magyar, és cigányzene miatt, no meg persze nosztalgiából választottam ezt az éttermet. Míg apu élt, gyakran vacsoráztunk itt, vagy a Kulacsban, direkt a zene miatt. Ide főleg a velőscsont vonzotta aput.
Hétvégenként a Pokol csárda volt gyakran a célpont, a vacsi előtti, és persze utáni séta lehetősége miatt.
A Kulacsba Sárdi János miatt jártunk. A három étterem közül sajnos már csak ez az egy üzemel. És sajnos az a híres Krúdy- féle leves tányérhúsa is húsgombóccá silányult. De azért a velős csont szerencsére benne maradt. Miklóssal, a fogtechnikusommal is be-be ugrottunk ide. Akkoriban még a tányérhúst is fölszolgálták hozzá tormával. De szép volt is az az érettségi utáni nyár, és ősz. Anyu 1 hónapig Eta néniékkel körbeutazta Európát, én pedig szinte minden napomat a Kuss János altábornagy utcai fogtechnikai laborban töltöttem. Mikor kb 15 évvel ezelőtt nosztalgikus hangulatban oda látogattam, már csak hűlt helye volt a labornak, meg a szomszédos fodrászatnak is. Senki nem tudta megmutatni még csak a helyét sem. És bizony az én régi haveromra sem emlékezett már senki.Pedig szerettem volna megtudni, pontosan hogyan is halt meg. Akkor annyira fájt, hogy nem mentem el megkérdezni azt az embert aki tovább üzemeltette a labort egy nagyon rövid ideig, míg kifutottak a felvállalt munkái. Akkor már évek óta nem tartottam vele a kapcsolatot. De a halála előtt rövid idővel felhívtam, és megbeszéltük, hogy nemsoká jelentkezem újra, hogy átnézze a fogaimat.Egy idegen vette föl a telefont. Abban maradtunk, hogy személyesen meséli majd el, hogyan, és miért ölte meg őt a barátja a névnapján, Mikuláskor.

Az a baj, hogy a sebek mindkét lágyékomban rohamosan húzódnak össze. Miattuk esik az ülés, és a járás olyan nehezemre. És még ráadásnak piszkosul fáj is.

De igaz, hogy egy nappal később, de hatalmas pelyhekben hull a hó szülinapi ajándékként! Imádom nézni , ha nagy pelyhekben hull a hó.

2015. november 18., szerda

Kórházban

Megtörtént az operáció. Úgy tűnik sikerült. Jól vagyok de már nagyon unom. 

Műtét utáni első óra

Jelenleg


2015. november 14., szombat

Csütörtökön ortopédia, Szombaton Oliver látogatása

Nem bírom ki, hogy először ne Oliver látogatásáról írjak!
Kb 2 és fél hete láttam utoljára.
Ez alatt az idő alatt hihetetlenül sokat fejlődött:

Már nem fekszik nyugodtan a karomban, hanem izeg-mozog, nehéz őt ölben tartani. Az ujjamat állandóan a szájába akarja venni:

                                                    Itt éppen az apját figyeli:



Nem a mellemnek támaszkodva akar ülni,  hanem már egyedül tartja magát:


                                   
                                         Sehogy nem  akarja a hátát a mellemen megtámasztani.

Készültek képek apáról, és fiáról kb ugyanolyan pózban, egyidős korukban, az összehasonlítás kedvéért:


                                                   Csöppet sem hasonlítanak egymásra
                                                                 Talán a szemük.
De Olivernél tisztán látszik, hogy kék a szeme.  Zolinál ez nem egyértelmű.Neki mindig tágak voltak a pupillái. Olinak ellenben nem. Zolinak szőke, Olinak sötétbarna pihéi vannak a fején.
Én kiskoromban vörösesszőke, voltam, Niki most is szőke.
Kár, hogy a csecsemőkori képeim a pincében vannak egy bőröndben. Emlékezetem szerint nekem volt pár hónaposan ilyen kerek fejem, mint neki.

-De előkerült a szüleimről egy fiatalkori képük, talán a polgári esküvőjük után. Templomi sosem volt, lévén anyu református, apu viszont katolikus.  Engem Szőnyi nagyanyám, mikor kihozott a kórházból, reformátusnak kereszteltetett: -nehogy már pogányként haljon meg ez a szegény csecsemő. Végül nagy nehézségek árán, de sikerült életben tartania. Anyu ugyanis hónapokon át feküdt kómában.  Aztán feljött Reiser nagyanyám Pestre, és kijelentette, hogy neki nem lehet református unokája. Így lettem én 1 éven belül kétszer keresztelve.Már az is szálka volt a szemében, hogy anyu református. Nem is szívelte soha anyámat, és bár kierőszakolta, hogy "vallást váltsak" , sosem tudott megszeretni. Nekem 3-4 évesként nagyon fájt, hogy Ildi 2 zacskó savanyú cukrot kapott tőle,  ráadásul az egyik töltött volt, én pedig csak egy töltetlent a vasárnapi mise után.hét közben. Ildi este lefekvéskor elmondta fejből az esti imát. Én pedig csak néztem rájuk nagy szemekkel, mert még hírből sem hallottam róla. De aztán Mama  előmondta nekem, és én el tudtam mondani utána. Másnap este már csak az első szó kellett, és már mondtam is. De az bűn volt az ő szemében, hogy mi nem jártunk vasárnap misére. De a templom lenyűgözött.Az orgona hangja, a templomi énekek szinte elvarázsoltak Bámultam a festményeket, szobrokat: Nem csoda, hogy nagyon tetszett, hisz a Kőröshegyi templomnak  kiváló akusztikája van.
Megállapítottuk, hogy Zoli nagyon hasonlít apámra.-

Oli erőteljesen nyálzik, mintha máris jönni akarna a foga.2,5 hónaposan. Állandóan a szájában matat, és szerintem az ujjamat is azért akarja a szájába venni, mert viszket az ínye. Zoli alig győzte letörölni a nyálát.
Zsoltéktól kaptak egy rágókát, de addig-addig fertőtlenítgették, hogy teljecsen használhatatlanná vált, mire a kezébe adhatták volna.
Emlékezetem szerint én Zoli új játékait kb 1 éves koráig egyszerűen   fertőtlenítős vízzel mostam le. A plüssöket meg sehogy nem fertőtlenítettem. Igaz, neki 1 éves koráig nem is voltak ilyenek. ezek csak mostanában jöttek divatba.
.
Mesélik, hogy apa és fia remekül elbeszélget egymással. Ha jól értettem, Zoli mond egy szót, vagy egy rövid mondatot, és Oli utána mondja a magánhangzókat. Állítólag  a napokban egyszer mondta ki tisztán a P betűt: APA. Azóta nem ismételte még meg újra.

És most az Ortopédia: Írattam föl cipőt, derékövet, mert a régi már igencsak bő. Ez viszont nagyon szűk nekem-szerencsére, mert Nikinek nagyon fáj a dereka, mikor a  6és fél kilós gyereket emelgeti. Majd ő kinyújtja nekem. Katinak a gyógyeszköz boltból nagyon erős keze van. Neki sikerült nadrágon kívül összekapcsolnia. Igaz, míg hazáig jöttünk, fulladoztam benne. Ica már csak a bugyin tudta összekapcsolni, de rettenetesen szorított. Ráadásul ez olyan, hogy tartja a hasfalat is, ami egy kismamánál direkt jó.
Felírtak ezenkívül a bal, és a jobb csuklómra is merevítők, mert a járókeretezés pokolian megviselte. A jobb kezemen az ínhüvely-gyulladás az utolsó hosszabb kórházi tartózkodásom óta nem tudott meggyógyulni.

így néz ki az ujjas:



Ez nem jár közgyógyra. A balos igen. Érdekes.
Viszont a kettőt egyszerre nem tudom viselni, mert az egyiknek mindenképp mozognia kell, különben nem tudok a székemből  sem fölkelni.

Pénteken betelefonáltam a háziorvosnak, hogy kéne a gyógyszerkeretemen emelni. Mondta, hogy december 31-ig át sem futna a kérés, 2016-tól pedig megszűnik a méltányosságból adható közgyógy-igazolvány is, bármilyen magas is az ember gyógyszerköltsége.   Bravó, kormány. Gratulálok! Betegekre ebben az országban nincs szükség. Márpedig ha nem tudod kifizetni a gyógyszereidet, kínhalálra vagy ítélve. Imádkozz, hogy ne lassan következzen be, hanem minél hamarabb végezzen veled a gyógyszereid hiánya. Nálam a 3 hónapra adott keret 1 havi közgyógyra kapható gyógyszerszükségletemet fedezi, plussz kb 30-50ezret költünk azokra a receptköteles  legszükségesebbekre, amik csak általánosra írathatók föl. Iszonyú drágák a gyógy-és kötszerek. Ezek nagy részét teljes áron kell megvenni. TB támogatás már rég nem jár rájuk Ilyenek a kötszerek is.

Ja és hétfőn reggel 8-ra  éhgyomorra van jelenésem a Városmajorban.  Azaz valamikor a hétfői napon műtét!
Popódugó márpedig van!










2015. november 5., csütörtök

Nem várt meglepetés

Nem egészen 2 hete rendeltem az egyik webáruházból egy több részes terméket. Úgy láttam, hogy az egyik darabja hibás.Írtam nekik. A következő munkanap délelőttjén megjött a válasz. Visszaküldhetem csak a hibás darabot is. A postaköltséget természetesen ők fizetik.
Pénteken délután Ica föl is adta  az alábbi útmutató alapján:

"Juttassa el a terméket címünkre postai úton,  a következőképpen: be kell csomagolni a

terméket egy dobozba, mellé kell tenni a számla másolatát és a kitöltött igénybejelentő lapot,

majd a feladást a postán MPL ÜZLETI csomagként kell kérni (fehér alapon zöld betűs

feladóvevénnyel),.......a Szolgáltatások között jelölje meg, hogy a címzett fizet, ilyen

módon a beküldés díjmentes lesz. Figyelem, az utánvétellel feladott csomagok átvételének

lehetősége nem áll módunkban!

Ezek után áll módunkban az ügyintézés megkezdése!"

És lássatok csodát: ma már meg is érkezett 1 nagy doboz. Benne nem a hibátlan darabbal, hanem egy sokrészes originál készlet.

2 éve, novemberben forrtam a dühtől. Egy másik webáruházból rendeltem egy több részes frissen tartó edénykészletet. Pár évvel azelőtt kaptam ugyanolyat, ami nagyon bevált nálam. Mikor megjött, azonnal befogtam belőle néhányat. Csak később vettem észre, hogy a legnagyobb el volt repedve, a legkisebbre pedig nem passzolt a tető (pont ezek miatt rendeltem még 1 szettet. Mert ezekből csak 1-1 darab volt a készletben.)No, szóval volt vele annyi, de annyi bosszúságom. Azt kérték, hiánytalanul adjam postára az eredeti csomagolásban a hibás, és hibátlan darabokat is. Mondtam, hogy már befogtam belőle X darabot, mire észrevettem a hibásakat. Csak azokat cseréljék ki. Nagy nehezen beleegyeztek, hogy az én költségemre kiküldenek a futárral egy originált. Képzelhetitek, hogy az illető mennyire boldog volt, hogy ott kell lennie, míg én válogatok.Oda-vissza ki kellett természetesen fizetnem a díjat.
Azóta a csomagküldők gombamód elszaporodtak. Sok rosszat is hallottam róluk. de kénytelen vagyok gyakran igénybe venni a szolgáltatásaikat. És azóta semmi gondom nem is volt velük.
Úgyhogy mikor megláttam a hibás darabot, a hajam is égnek állt.
De kellemesen csalódtam.
Talán a konkurenciaharc  pozitív eredményének lettem a tanúja?

2015. november 4., szerda

Főzőcskék

Tegnap hajnali 8-kor épp azon filóztam, hogy kikeljek- vagy sem az ágyból Ica érkezése előtt.
Éjjel ugyanis az egyik leszállásnál észrevettem, hogy -ami már régen történt meg utoljára,-a keresztlepedőm foltos lett a kötés alól kiszivárgó váladéktól. A vádlim pedig vörösen dagadozik! Pedig aznapra néhány liter kínai csípős-savanyú leves készítését terveztem. Természetesen Ica segítségével, mert a nehéz Wok-ot nem nagyon tudom mostanában emelgetni. Előző este már gyufaszálra aprítottam hozzá a zöldségeket, meg a husit.  A belevaló szószt is bekevertem már. Rizsliszt hiányában  tapiókával terveztem besűríteni a levesemet.
Épp azon gondolkodtam, hogyan is oldjuk meg ezt az "aprócska"problémát, mikor megszólalt a mobilom: Holnap jelentkezzem éhgyomorra műtétre. Ez nem olyan, mint a vese-máj-vagy szívtranszplantáció, ahol nem lehet megtervezni, mikorra álljon rendelkezésre a beültetni kívánt szerv.
Nálam meg külön probléma az is, hogy egyedül nem tudok bepakolni, és a fiam sem áll minden pillanatban rendelkezésre. Ezért is beszéltük meg a műtét pontos időpontját.
Zoli egyébként egyre rosszabbul van. Tegnap délután ő is felhívott, hogy marhahúslevest szeretne készíteni. Kár, hogy már csak bevásárlás után, és nem előtte hívott. Akkor mondhattam volna neki, hogy ne lábszárat vegyen a húsleveshez. De hát abból főztünk, ami rendelkezésre állt. Remélem,  azért finom lett.
(Most hívott föl, hogy elmondja: finom lett. És hogy demi glace-t kizárólag vendéglátóipari egységeknek, nagy kiszerelésben gyártanak, és árulnak. Nem is értem, miért. Hiszen az elkészítése napokig is eltart, ha 3 decit készítek csak, akkor is minimum 12 órán át kell főzni)
Az én levesem viszont többségében mára tevődött át. Az alapot azért tegnap este megfőztem.Már csak a zöldek sütése, és az összeállítás van hátra.