2013. július 28., vasárnap

Azt mondják

már csak 1 ilyen forró napot kell kibírni, és aztán jön a felfrissülés.
Legfőbb ideje, mert már alig bírom elviselni. Már annyi erőm sincs, hogy a teraszajtó fa redőnyét föl tudjam rendesen húzni éjszakánként. Igaz, máskor sem könnyű. :-((  

2013. július 26., péntek

Savanyú belsőség- kecskéből

Unalmasan telnek a napok ebben a nagy hőségben, lehúzott redőnyök mögött. A szomszédaim kiköltöztek Nagymarosra. Most ugyan pár napja hazajöttek,de nem akarom zavarni őket, mert Vera egész nap takarít, a kertet hozza rendbe, süt-főz. No meg az unokája is nála van napközben. Már nagyon fárasztja. Maroson is velük volt. Azért is jöttek haza, mert ott is nagyon unatkozott a gyerek. Olvasni nem szeret, mint mostanában a gyerekek többsége. Barátai sem nagyon vannak. Agyvérzéssel született: a járása nem tökéletes. A bal kezét sem tudja jól használni. Ez miatt legózni sem szeret, amivel Zoli kiskorától jól el tudta foglalni magát órákig. (Olvasni akkoriban ő sem szeretett. Kétségbe is voltam  esve, hogy ezt az apjától örökölte. Ő jó, ha 4-5 könyvet olvasott el életében: azok is a lovakról, lóversenyről szóltak. 18-20 éves korában jött rá az olvasás " ízére".)A suliban csúfolják, kiközösítik szegényt. (Nagyon együtt tudok érezni vele, mert azóta, hogy én is ebben a betegségben szenvedek, valahogy fokozatosan eltűntek a barátok.)  Most abban a korban van, amikor a mesék már kötik le, csak a számítógép kellene, de az nincs, mert Gyuri nagyon ellenzi. Szegény gyerek szörnyen unatkozik. Ráadásul Whisky nem az a játékos fajta. Még labdázni sem szeret. Így Verának rendszeresen ki kell találnia valami programot. Nálam ugyan van gép is, internet is, de sajnos Doni nem tud megbarátkozni a gyerekekkel. Marci meg különösen hangosan beszél.  Babos-hegyen nagy nehezen össze tudtam barátkoztatni a kis Zolival. De amikor a számítógépes játék közben fölvisított, Doni először csak morogva odaült mellé. A következő visításnál már támadott. Igaz, harapni sosem harap, csak imitálja,de azért elég ijesztő tud lenni.

No, szóval nagyon unatkoztam.
Mostanában már nem rendelek ebédet, hanem inkább főzök. Nem nagy dolgokat: pl. paprikás krumplit, halat sütök, lecsós rántottát (lecsó a mélyhűtőből), húslevest, stb...
Néha az új segítőm hoz hurkát-kolbászt lefagyasztva. Azt csak meg kell sütnöm, és főzni hozzá pár szem krumplit. A szülei vidéken élnek. Disznót vágtak május elején. Azóta már háromszor is hozott. Valószínűleg a nagy részét nekem hozza el ajándékba. Most kértem tőle tojást, abált szalonnát.-ezt már azért nem fogadom el ingyen.
Kedden elhatároztam, hogy elkezdem elfogyasztani a mélyhűtők kecskehús tartalmát. Az én mélyhűtőmben csak 3 szelet vastag steak, és a belsőségek vannak. Ez foglalta a nagyobb helyet. A húsleves után maradt még kevés répa. Úgyhogy úgy döntöttem, hogy szalon tüdőt, illetve savanyú belsőséget készítek, mivel a kecskének kicsi a tüdeje. Belekerült a tüdő mellé a szív, a herék, és a máj is. A vesét, és a velőt, úgy döntöttem, 1-2 tojással sütöm majd meg. Őszintén szólva a vese pucolása nem épp a szívem csücske. Őket bent hagytam a mélyben. Majd ha lesz kedvem, és hangulatom megpucolni...
No, szóval kb. 8 adag lett belőle. A szerdám, csütörtököm el is ment vele.  6 adagot lefagyasztottam. Péntek-szombatra van kajám, és végre nem unatkoztam. Ellenben jólesően elfáradtam, és észre sem vettem, hogy pokoli meleg van. Lehúzott redőnyök mellett is estére 26-27 fok volt a szobában. A konyhai 30-35 fok után, mikor bejöttem, jó hűvösnek tűnt.
Nagyon-nagyon finom lett. Főleg, hogy már nem is tudom, mikor készítettem ilyet. Valószínűleg akkor, mikor  kb. 14-15 éve fölrobbant a kuktám (anyámtól örököltem) -Először tettem tüdőt kuktába, és azt hittem, a nagy nyomás nem engedi megdagadni a tüdőt. De nagyot tévedtem. Azelőtt sem volt soha (nem tudok úgy főzni, hogy közben ne kóstolgassak) és ez után az eset után sem lett. Pedig néha jó lenne: mikor pacalt főzök, vagy kocsonyát készítek.

Tegnap kora reggel itt volt Ilus, Angéla asszisztense "vámpírkodni" D
Mára meglett az eredmény. Szerencsére a vas szedését abbahagyhatom. Viszont a vérsüllyedésem, és a húgysav szintem nagyon magas. A doktornő csak hétfőtől lesz bent. Akkor majd felír rá gyógyszert. És egyúttal a tegnapi krémből is felír 3-4-szer annyit, amennyit kipróbálásra kaptam, mert mondtam neki, hogy amit a múltkor vettem, a patikában "csekély" 540ft-ért (50ml) és naponta csak egyszer mertem használni egészen vékonyan, de közben elhasználtam pluszban kb. 6-700ml különböző krémet, és testápolót, és így is csak 8 napig tartott.

Már 3 éve nem voltam könyvtárban, úgyhogy az összes vásárolt, és "kikukázott" könyvemet kiolvastam.
Újra kellene mennem, de mégis, hogyan? 

Zoli szerint, akik frissen kerülnek ki az egyetemről, ha fölveszik dolgozni, és tehetségesek is, akkor is 1-2 év biztosan kell a betanításukhoz,(ez rá is vonatkozott annak idején) mert amikor az egyetemről kikerülnek, az elméleti tudásuk nem készíti fel őket a gyakorlati életre. De többnyire -akiknek van önkritikájuk- 1-2 hónap alatt föladják, mert a gyakorlatot nem tudják megtanulni, vagy el kell tanácsolni őket. 100-ból 4-5  fiatal felel meg a követelményeknek. Igaz, ő nagyon magasra teszi a lécet. Érdekes, hogy akik majdnem kitűnővel végeznek, az csak annyit jelent, hogy jól tudnak magolni. Ezért tartom hülyeségnek, hogy középszerű diák ne mehessen egyetemre- max.  azt a tényt olvashatjuk ki belőle, hogy a magolásban tehetségtelen.

Nekem az a véleményem, hogy egyáltalán nem kellene ponthatár. Az első  félév végén kellene nagyon szigorú vizsga, ahol kibuknak a nem odavalók. Szerintem, aki nem bízik önmagában, az úgysem ülne be a padsorokba, mivel az egyetemi jegyzetek, tankönyvek több 10ezer Ft-ba kerülnek. Ehhez képest a diákbérlet miatt,  biztosan nem érné meg.Persze jelenléti ívet alá kellene írni minden előadás végén, vagy elején. Igaz, nem tudom, hogy mikor kell felvenni a tantárgyakat.

Zoli ezt a gyakorlatot már az egyetem alatt megszerezte, mert nem egészen 21 évesen már a leendő szakmáját gyakorolta. Mire 25 évesen befejezte az egyetemet (levelezőn, vagy estin? fejezte be) már "profi" volt.
 
Hogy ez pont most miről jutott eszembe?
Akik fiatalon, a szakmájukban sosem dolgozva, a való életben nem kipróbálva magukat, rögtön politikusnak álltak, azok zsákutcába vezetik az országot. Ezért tartunk itt, ahol tartunk.

2013. július 13., szombat

Barackok

Zoli mosógépe hetekkel ezelőtt elromlott. Járta az üzleteket, de nem talált kedvére valót. A régi Energomat-hoz hasonlót sem talált. Ezt pedig már túl sokba került volna rendbe hozatni. Én is rettegek attól, hogy az enyém (ugyanaz a típus, több, mint 30 éves) egyszer tönkremegy.  Anyué már felmondta a szolgálatot. Szerencsére anyósomnak volt ugyanilyen. Akkor már az otthonban volt. Így aztán lehoztuk. Alig volt használva. Mióta apósom meghalt, Emi néni teknő alátétnek használta. Rátette a teknőt, és abban mosott. Mikor már az ágyneműt nem tudta így tisztítani, Péter és Zoli felváltva kapcsolta be neki. :o))
Zoli pedig Ági anyukájától "örökölte".

És akkor eszébe jutott: ott van az enyém Babos-hegyen. Ha valaha még le tudnék menni, akkor veszünk oda egy másikat. Nem igazán voltam megelégedve vele.
Mostanában már csak víztakarékosat lehet kapni. Így ez is az.Talán egyszer egy tervező rá fog jönni arra, hogy ha elvileg megspórolunk néhány liter vizet, viszont a ruhák koszosak maradnak, a mai "csodaszerek" ellenére, és másodszor is betesszük a gépbe,az nem spórolás, hanem inkább pazarlás. Mert duplán használunk vizet, és áramot. Ráadásul jóval kevesebb program áll rendelkezésre, mint a réginél.

De nagyon elkalandoztam az eredeti témától.

Szombaton Zoli vett nekem fél kiló méregdrága sárgabarackot.
Szerdán, ha már lement a mosógépért, szedett vagy 10 kilót a mi fánkról. Szerencsére vegyesen, érettet, és még kevésbé éretteket.

Mit mondjak: ég és föld a kettő.

Janiék, bár az összes termés  az övék elvileg, a munkájuk fejében, idáig még nem szedték. Rengeteg van a földön. Igaz, nyáron iszonyú sok munkájuk szokott lenni, de nagyon fáj a szívem, hogy mázsaszám kárba vész, miközben sok család nem tudja megvenni a gyerekeinek a gyümölcsöt. És idén még tolvajok sem jöttek. Ezúttal igazán nem bánnám, ha ellopná valaki. Valószínűleg Janinak igaza volt, amikor lelakatolta a gyümölcsös lenti kapuját is. Ezek szerint ott jártak be az éjszakai tolvajok, nem a hátsó kerítésen ugráltak be.
Mikor lent voltam, minden kapu tárva nyitva volt. Könnyű lehetett éjszaka teherautóval, vagy lovaskocsival  bejönni. És idén az a szomszéd, - akire olyan sokan gyanakodtak, hogy ő volt az ötletadó - nincs lent.

2013. július 9., kedd

Pénteken, remélem, utoljára mentem kontrollra az érsebészetre. Megmondtam, hogy nem vállalom a szívkoszorúér tágítást. Az aneszteziológus szerint nincs szükség erre a beavatkozásra az altatáshoz, ha sor kerülhetne a műtétre.
Megkaptam egy harmadik sebész telefonszámát, az egyik távoli rokonomtól,akinek a térdét ez az orvos műtötte. Nagyon meg van elégedve az eredménnyel. Augusztus végén, szeptember elején fölhívjuk majd.

A pikkelyesedés rohamosan gyógyul. Most, ebben a nagy melegben megint egy picit jobban dagad a lábam.
Hétfőn megérkezett a masszírozó készülék. Ha hét közben Zolinak lenne egy kis ideje, de legkésőbb szombaton beüzemeljük.

Múlt szombaton elmentünk Üllőre, megnézni egy családias öregek otthonát - csak 14 lakója van, és a max kapacitása 17 fő. Ha már nem tudnám magamat ellátni, mielőtt találunk egy olyan családi házat, ahol szeparáltan, de mégis együtt tudunk lakni, mennem kell valahová. Itt nem kell megvásárolni a szobát. 1-2 hétre is be lehet költözni. A napi díja ellátással 4500-6000Ft között van. Csak hát... A szobák rettenetesen picik. Meg is fulladnék, ha huzamosabban ott kéne lakni.  Pedig a vezető szerint, ezek a 20m2-es szobák nagynak számítanak. Van egy apartmanjuk. Az viszonylag még elfogadható nagyságú. Igaz, annak sincs konyhája. Állítólag meg kellett szüntetni, mert előfordultak balesetek. Hosszabb távon, azt hiszem, megőrülnék ott.
Még csak csavarogni sem lehet a környéken, mert igazán nincs látnivaló. Még  egy presszó sincs, ahová be lehetne ülni.
Korombeli csak 1 mozgássérült férfi van. A többiek 80 év körüliek.  Sőt, a múlt héten töltötte be az egyik néni a 90-et. Az Önkormányzat fel is köszöntötte.
A társalgóban mindössze egy néni ücsörgött. Egyébként a kert gyönyörű. Van bográcshely, és grillező is. De szerintem senki nem használta soha. Igaz, van 24 órás orvosi felügyelet. Állandó nővér. Wifi is van, igaz, csak az alsó szinten. Igaz, az apartman is lent van. Nekem úgyis csak az jöhetne szóba. Az összes többi szoba az emeleten van. A liftbe csak a teraszon lehet beszállni. Ezért sem jöhetnének szóba a fenti szobák. A házban csak egy rettenetesen meredek lépcsőn lehet közlekedni.Télen ez rendkívül kellemetlen lehet. Igaz, azon a részen van tető.
Csak hát nagyon kevés olyan hely van,  ahová nem kell milliókat befizetni, és néhány hétre, hónapra is igénybe lehet venni.

2013. július 1., hétfő

Most hallottam... biztos forrásból

Szeretett Vezérünk ma annyira összeverte a feleségét, hogy kórházba kellett vinni. Persze magánba. De mielőtt bevitte, aláíratta vele, hogy nem beszél a médiával.-erről szól a suttogó hír-forrás.- különben...
Vajon hány gyereket kell szülnie egy nőnek hogy ne unatkozzon?  Hogy ne érdemelje ki a verést? Mert ő történetesen ötöt szült.-és mégis.
Lehet, hogy a trafikok kivégzése verte ki nála a biztosítékot? és ezért lett agyba-főbe...

Medvepark

Szombaton, hogy végre friss levegőn legyünk, ellátogattunk a veresegyházi Medveparkba.Úgy volt, hogy utána elmegyünk megnézni az Alföldi Robi, és Jordán Tamás duó játékát, vagy pedig Zsámbékon a 2. váratlan szerelem előadását. Ezért aztán vittük magunkkal Mocin kívül a kerekes széket is. Az elsőre nem volt jegy. Állítólag 2-3 hónappal előre már mind el szokott kelni. A zsámbéki pedig elmaradt. Így aztán színházügyileg hoppon maradtunk. De így nyugodtan meg tudtunk ebédelni, hiszen nem kellett sietnünk. És bőven volt időnk a parkbeli őgyelgésre is.Vettünk mézet, és Zoli etetgette is fakanálra csorgatva a macikat.







Volt egy tavuk is, ahol úszkálhattak,felfrissítették magukat.
  
Az oviban a bocsok nagyon játékosak voltak. Náluk sokáig időztünk.




Láttunk még farkasokat is. Néhány falka a medvékkel együtt volt. Mások külön területeken.
Voltak olyanok is, akikhez a gondozóval be lehetett menni. Meg is lehetett simogatni őket, puszit is adtak. De mikor ott voltunk, nem lehetett. Igaz, engem Mocival aligha engedtek volna be közéjük. Egyébként nagyon érdeklődtek a "közlekedési eszközöm" iránt.


Voltak még rénszarvasok, mosó-és ormányos medvék is. Utóbbiak kötéltáncosként szórakoztattak minket. Rendkívül ügyesek.

Néány éve voltunk struccfarmon, de amit itt láttunk...
Csak ketten voltak, de részesei lehettünk az udvarlási ceremóniájuknak. Legalább fél órát néztük őket.


A táncuk "koreográfiája" igazán fantasztikus, és nagyon élvezetes volt. Órákig is elnézegettem volna, csak már nagyon késő volt. Így is este fél 9-re értünk haza.

Délben egy horgásztónál ebédeltünk. Szerencsére én nem halászlevet, hanem rácpontyot kértem.



Zoli halászleve rettenetesen el volt sózva, szinte az ehetetlenségig. Nem is értem, miért nem küldte vissza.
De az enyém tökéletes volt.  a desszert, túrógombóc: ehető volt ugyan, de nem a gasztronómia csúcsa. 

************************************************************************************

9 napja rendeltem egy lábmasszírozó (Air Leggie) gépet. Ezen a héten meg kell érkeznie.
Állítólag kifejezetten dagadós, vizes lábra ajánlják, és nyirokproblémára.
Mostanra eltűnt az alsó lábszáram  fényessége. Pikkelyes, viszketősen fájós a bőröm bokától térdig.  Nagy önfegyelmet kíván, hogy ne kaparjam véresre.Valószínűleg bőrgyógyászhoz is kéne mennem.
Zoli ma beszél a doktornővel az érsebészeten.
Úgyis ideje már az újabb kontrollnak.

Pénteken az Uzsokiban voltunk Aneszteziológusnál. A kérdés az volt, hogy vállalja -e az altatást koszorúér tágítása nélkül.
Vállalja.
De ettől még dr. P szerint nem vagyok műthető állapotban.