Húsvét-jót nevettem

Mondtam Zolinak, ne vegyen egész sonkát, csak különböző, szeletelteket, összesen 30-40 dekát, mert csak ketten esszük, és szeretnék végre egyszer nem kapni ünnep végére sonka-undort.  Vendégeket sem várunk, mivel hétfőn úgysem leszünk itthon. Megyünk Hollókőre.
1 órakor aztán beállított egy kicsi (másfél kilós) kötözött sonkával.
Kiabál ki a konyhából: Anyúúú! Hogyan kell ezt szeletelni? Előbb le kell szedni róla a kötözőt, vagy azzal együtt szeleteljem?
Előbb talán meg kéne főzni, fiam!-mondom neki nevetve.
Erre persze nem számított.
-Direkt a lelkedre kötöttem, hogy szeleteltet vegyél.
-De én most akarok sonkát enni. Még nem is reggeliztem. Mennyi ideig kell ezt főzni?
-Úgy két, két és fél órát, ha szerencsénk van. Ha nincs, akkor hármat.
-Annyit én nem bírok ki.
-Van bőven kaja a hűtőben: gombás harcsa, juhtúrós sztrapacska,sajttal töltött karaj,-kezdem sorolni.
-De én sonkára készítettem föl a gyomromat.
-Akkor vagy nyitva találod még valamelyik hentest, vagy megvárod, míg megfő.
Végül az előbbi lehetőséget választotta.Finomak voltak azok is.
Idén nem lettem volna képes tormát reszelni, megcsinálni, de a piacon kapott készen nagyon finomat, méregerőset. Én kétfélét szoktam készíteni: ugyanolyat mint ez, és kicsit leforrázva, enyhén csípőset, mellé majonézt. Lehet ízlés szerint összekeverni.

Később persze fölvágtuk a kötözöttet is.
Régen láttam már ilyen gyönyörű kötözött sonkát. Általában 50-60%-a zsír, de ez... Szín hús. egy kevés szalonna azért elkelt volna rajta. De mégsem volt túl száraz.

A hollókői kirándulás azonban nem jött össze. Talán ennek a bolond időjárásnak "köszönhetően" annyira fájt a csípőm, hogy nem bírtam volna ki az órákig tartó üldögélést előbb a kocsiban, aztán a kerekesszékben, majd újra autókázni. A szék hosszabb távon pokolian kényelmetlen. Rendeltünk ugyan hozzá párnát ülésre háttámlára, de visszaírtak, hogy nincs jelenleg raktáron. Talán 1-2 hónap múlva érkezik.