2013. április 7., vasárnap

Színház, és szülinap

My fair Lady - kb századszor látom, de még mindig élvezem, és tudok felhőtlenül kacagni, elérzékenyülni.
Hihetetlen, de 2 bérleti előadást vontak össze. A mi helyünk, az első sor közepén -mondták, hogy nem változott. Mielőtt beengedték volna a többi nézőt, Zoli betolt a helyünkig, épp csak át kellett ülnöm a székbe. 
Némileg bonyolódott a helyzet, mikor megjelent egy pár, és mutatta, nekik is pont erre a 2 helyre szól a bérletük. Mondtuk, menjenek a pénztárhoz, ott meg fogják tudni, hogy hová üljenek. Nem a pénztárhoz mentek, hanem a színész ismerősüket kérték, hogy pateroljon ki minket onnan.
Szerencsére nem kellett magyarázkodnunk, hogy kerekesszékes vagyok. Szerencsére látta, mikor bejöttünk, mert pont a próba végén engedtek be minket.Így alig kezdte el, rögtön elnézést is kért, és a mögöttünk lévő sorba ültette le őket. Ezúttal előnyt jelentett a bénaságom, mert nem kerültünk kínos vitába.
Egyébként telefonáltak, hogy érkezik a párna, és másnap, csütörtökön reggel meg is érkezett, nagy boldogságomra.

Tegnap a sonkalével készítettem babgulyást. Nem születésnapi fogás ugyan, de nagyon jól sikerült. Marika a sonkánkat is megkóstolta. Mindkettőnek nagy sikere volt. (Feltételezem, hogy nem csak udvariasságból mondták)



A kedvenc somlói tortánkat rendelte megint Zoli, de hozott bőségesen még macaront, meg sajtos masnit is. Van még trüffel tortánk is.
Mikor rendelte, még nem tudtuk, hogy Imre tüdőgyulladást kapott.
Persze ennyi kaja egy hadseregnek is elég lett volna.
Úgyhogy most dugig a hűtő, én meg készülök a kórházba. Ja . és pénteken telefonáltak, hogy mégse kedden, hanem szerdán telefonálnak. Szuper.

2 megjegyzés:

  1. Csak most vettem észre, hogy új helyed van. Éppen jókor, a jövő heti programodra tekintettel. Szorítok!

    VálaszTörlés
  2. Köszönöm, Klári.
    Én rettenetesen utálok költözködni, ragaszkodó típus vagyok. Munkahelyet is csak egyszer váltottam, mikor a régi megszűnt. De most a freeblog rákényszerített erre a lépésre.

    VálaszTörlés