Érfestés, és ami retteneteen fölháborított

Tegnap minden olajozottan ment. 10-re Ica is megérkezett. Addigra már túl voltam vérvételen, branülbeültetésen Már csak az EKG , és az általános vizsgálat hiányzott.
Előző nap Ilusnak is sikerült átküldenie e-mailben az INR eredményét: 1,1 ez szuper. Szegénynek nagy fejfájást okoztam, mert csak a doktornő lap-top-ján van internet, a bentin viszont nincs. Angéla pedig csak hetente háromszor dolgozik. Csütörtökön pont nem. Viszont a leletre péntek reggel 8-kor már szükség volt. De végül is minden összejött.
A beteghordozó jött értem, hogy várnak a műtőben. Az EKG, az általános, és sebvizsgálat várhat.
Zoli még ott volt, és meg is várta, míg kijövök.
A hölgy, aki az érfestést csinálta, mondta, hogy teli van az artériám csomókkal. Megkérdezte, hányszor végeztek nálam 10 éven belül érfestést? Mondtam neki, hogy az utóbbi 3 évben ötször.
 Aztán Zoli elment dolgozni... Nekünk maradni kellett a kötelező 5 órás ott tartózkodásra. Szerencse, hogy kaptam kórházi ebédet, mert a magammal vitt kaja az autóban maradt. Csak a 2 sajtosrúd állt rendelkezésemre, amit előző nap én tettem be a hátizsákba. Az egyiket megettem, mire kiderült, hogy újabban jár érfestés után kórházi ebéd, vagy vacsora.
A második is gazdára lelt egy cukorbeteg néni személyében. Nagyon hálás volt a segítségért.

Megbeszéltük, hogy Zoli 4és 5 között jön értem. 1/2 5-kor telefonált, hogy a "Moszkva téren" dugóba került. Végül fél 6-kor, zuhogó esőben érkezett meg. Azt mondta, a legdurvább a 300méteres szakasz volt a kórházig. Kerek fél óráig araszolt benne.

Egy időre megszakítottam az élménybeszámolót, mert nagyobb élmény volt, hogy pár perccel 4 után megérkezett az unokám. 5 körül cicizett egy fél órácskát, de úgy látszik, nem volt elég, mert alig telt el fél óra, újból megéhezett. És én - életemben először - cumisüvegből etettem egy csecsemőt. Zolinak volt ugyan cumisüvege, de az csak akkor került elő, amikor már járt. Abból itta a kakaót este, meg a teát mikor úton voltunk. Volt, hogy egyszerre kettőből ivott. Különben nálunk a kiskanál, és a kétfülű bögre volt szolgálatba állítva mikor már vegyesen táplálkozott. Képek később, mert Zoli nem hozta be a mobilját. Nikiével fényképeztünk, így kicsit komplikáltabb. 7 körül mentek haza.
Csak érdekességképpen említem, hogy Doni egyszer nem tüsszentette el magát, míg itt voltak, és nem is köhögött.

Az is kicsit komplikáltabb volt, hogy a motoros székemmel mentünk, hogy önállóan is tudjak mozogni. Így szegénynek nem egyszerűen össze kellett csukni, hanem még szét is szerelni a székemet. Mindezt zuhogó esőben. Itthon már kihozta a másikat, azzal tolt be, míg az akkusat darabokban hozta be.
Hétfőn vissza kell mennünk kontrollra, meg beszélni az aneszteziológussal. 2-3 héten belül pedig megműtenek.Remélem, ezúttal nem tesznek be gyógyszerkibocsátó sztentet, csak simát, mert valamilyet biztosan tesznek be állítólag. Meg valami áthidalásról is beszélt a doktornő. Megpróbáltam viszonylag értelmesen nézni rá.

És most egy dologról, ami nagyon fölháborított:
Kaptam 1 számlát : nettó ár 88.000,- Ft  ezt az OEP által támogatott közgyógy-igazolványra ingyenes gyógyászati segédeszközt már árulja valaki a Jófogáson 20.000Ft-ért. Nem kéne az ilyeneket ellenőrizni, hogy miért adja el? Legalább az a cég tenné meg, aki forgalmazza, és szólna be az OEP-nek, hogy büntesse meg, vagy netán vegye el tőle az ingyenes hozzájutás lehetőségét.  Mivel csak nemrég rukkoltak ki ezzel az újdonsággal, néhány hónapja kaphatta az illető.Csere is érdekli: "telefonra, vagy más műszaki cuccra", azaz nem a közgyógyigazolvány tulajdonosának temetésére kellene pénz. Mert azt még megérteném.
Régen is láttam, hogy tizedáron árulták a mopedeket , kihangsúlyozva, hogy eredeti gyári csomagolásban, 2 év garanciával.