Reggel úgy ébredtem, hogy látok. Akarom mondani látom....
Az Apám. Hát képzeljék el!
Amikor Apu dumál én belenézek a szemébe. És hiába akart megviccelni, hahaha...
Arrébb tolta a búráját én pedig követtem a szememmel.
Hát mit mondjak? Meglepődött.
Ezt a játékát még vagy tízszer eljátszotta és ugyanaz történt. Én meg láttam az igazi meghatódottságot az arcán.
Képzeld el ma voltunk a kormányhivatal kormányablakában. Vagy hol.
Pont bealudtam amikor mondják mekkora sztár lehetnék. Hát én meg erre azt válaszoltam nem érdekel, inkább alszom tovább.
Aztán Apu addig szórakozott velem mire másodszorra sikerült egy nagyon menő képet csinálni rólam.... Az útlevelemhez! Irány Párizs, Róma, London... Bon Jour, Bon Giorno, Good day.
Na pusszantás
Oli
Olivér idáig is látott szerintem, de csak 20-30 centi távolságra, és talán csak foltokban, vagy fekete-fehérben? Valószínűleg csak egyenesen. Idáig a szemét nem tudta mozgatni. most már az is megy neki.
VálaszTörlés