2016. február 3., szerda

Na szóval...

Tegnap voltunk kontrollon, és Doki megállapította, hogy nálam a szájvizes terápia nem vált be. Még mindig "szaga van a sebnek". Vett róla kenetet, hogy kitenyésszék.

Gyengébb idegzetűek innen ne olvassák! És ez most komoly!
Addig is rendelt valami folyadékot, amivel ki kell "pezsgetni "a sebet. Ezt az első fázist ők nem végezték el ott.
Nem is volt semmi baj. Fájt ugyan, meg csípett is, de ki lehetett bírni.
És jött második fázis ezt ott is elvégezték. Ugyan mondták, hogy a porból szigorúan csak a seb közepére, mert kimarja a bőrt is, de az érzékeny bokámra is került belőle. Már az is gyanús volt, hogy a rendelőben a fájdalom ellen kaptam egy Algopirint. Itthon egy idő után elkezdte rettenetesen marni a seb környékét, és főleg azt a bizonyos érzékeny részt, ami miatt már hónapok óta nem tudok cipőt fölvenni. Most már puha papucsot  sem. Úgyhogy Zoli lebontotta, alaposan lemosta, és csak hálót, és sebpárnát tettünk a géz alá. Végre volt egy  viszonylag fájdalommentes éjszakám.  Ica a patika miatt eleve későn jött, és el kellett pakolnia  a Zoli által bevásárolt dolgokat. meg főzött a kutyának, meg a szokásos teendőit is elvégezte. Aztán én feküdtem le. Így fél háromkor álltunk neki a műveleteknek.
Aki kíváncsi volt, és idáig elolvasta, és nem talált benne semmi horrorisztikusat.... most jön a durva rész: A kipezsgetés fájt ugyan kicsit, de kibírtam. Hanem ami ez után jött:ahogy a rács a porral felkerült, valami borzalmas fájdalmat éreztem. Mire bekötöztük, és rám került a zokni, meg a sarokvédő papucs, már üvöltöttem, sikoltoztam, ahogy a torkomon kifért. Mintha mindenféle fájdalomcsillapítás nélkül amputálnák a lábamat.Pillanatok alatt feldagadt, kővé keményedett a bal lábam, és égett, mint a tűz. Fölhívtam Zolit. Szegény nem sokat értett a mondandómból, mert üvöltöttem a fájdalomtól. Mondta, azonnal vegyük le, és mossuk hideg vízzel tisztára. Közben, mivel nem tudtam más megoldást, 40 fokos pálinkával öblögettem, majd lenyeltem. Kissé ugyan el is szédültem,  de kicsit segített elviselni. Nagyjából fél óra telt el, mire elviselhető lett a fájdalom. A tűzforró, és kőkemény lábam kicsit felpuhult, és jéghideg lett.
De néha nekem is föl kell kelnem a székből, pl pisilni. Mostanra megint bedagadt, kőkemény, és forró lett.Vacsoráztam, aztán lefeküdtem 1 órára, de a lábam feszül, fáj, alig tudok menni. Már előre félek, hogy később majd egyedül le kell feküdnöm, ami persze egyre nehezebb a fájón béna bal lábammal.
Közben Pétert már visszaszállították a Balesetire. Talán holnap megműtik...
Zoli megérkezett, mikor Ica még itt volt.
Megnéztük a betegutamat, hátha kiderül belőle, hogy mit kaptam kézhez az utolsó 2 kontroll vizsgálaton, mert mindkét alkalommal biankó recepteket írtam alá. Nem lettünk okosabbak tőle. Viszont azt megtudtam, hogy decemberben, és januárban minden nap ellenőriztek. Mindig ugyanaz a cég. Szerintem ez egy nagy, mindenre kiterjedő vizsgálat lehetett. nem túlzottan érdekel.

Viszont már napok óta fázom, akármennyit is fűtök. Ma már az orromat is fújom. most mérem a lázam: 37,2  Vajon az influenza kapott el, vagy a lábam miatt lettem lázas?

Olivérnek a napokban bújt   ki a második foga. És én hét végén először mondtam Zolinak, hogy ne hozza el, mert nem vagyok valami jól!

2 megjegyzés:

  1. Szegény Andi..... ez borzasztó lehetett.
    De legalább használt valamicskét? Hogy érezted később?

    VálaszTörlés
  2. Á, dehogy lett jobb! Sőt, még a bokámat is felmarta az a hülye por. A rendelőben az asszisztens azt is behintette. Mikor leszedtük, már késő volt. Most kezd végre kicsit begyógyulni.
    Ha látnád, alighanem elájulnál.

    VálaszTörlés