2014. május 9., péntek

Megjöttem

Debrecenből.
Sajnos nem tudtam a kórház internetjéhez csatlakozni, így csak játszani tudtam a tableten.
"Konzervativ" kezelésen voltam, ami azt jelenti, hogy naponta kétszer kaptam infúziót, fájdalomcsillapítóval, meg izomlazítóval, meg mindenféle kezeléseket, köztük húzatták a jobb lábamat, az gyanis születésemtől 2 centivel rövidebb a balnál. Eredmény: rettenetes fájdalmak, és sokkal rosszabb járás, mint amikor befeküdtem. Rettenetesen sok kivizsgálás. A neurológia is kért még számos egyéb kivizsgálást, és egy esetleges carotis tágítást, ha a " mittudoménmilyen" vizsgálatnak rossz lenne az eredménye.Ezekre a vizsgálatokra mindre több hetes előjegyzés van, Úgyhogy azokat Pesten végeztetem majd el. Az Ortopéd osztályon szörnyű körülmények vannak, de erről legközelebb, ha Zoli már átküldte a képeket.
Viszont az élelmezés meglepően bőséges, és finom volt. 5-re értünk haza. Gyorsan nekiálltunk lomtalanítani. Úgyhogy Halálosan fáradt, kimerült vagyok. Zoli szintén. Úgy döntöttünk hogy most csak az egyik felét lomizzuk, de így is rengeteg "kincs" került elő, és rengeteg hely szabadult föl a garázsban. Többek között megtaláltuk a 4 évvel ezelőtt befőzött sűrített paradicsomok, és ivólevek nagy részét. Szerintem bujkálhat ott még további legalább40-50 liter .Találtunk még 10 liter Vili féle  vörösbort is, meg sok-sok üveg barackpálinkát is. Előkerült Dédike mákdarálója is, ami helyett tavaly az Ecsrein 10ezer forintért vettünk egy ugyanolyat. Volt daráló már 2-3ezer Ft-ért is, de én ugyanolyat kerestem, mint ami nekünk volt. Az pedig ritkaságnak számított. Egyetlen helyen, egyetlen darad létezett abból a fajtából az egész piacon. Nem is tudtunk az árából egyetlen forintot sem lealkudni. Inkább a másik fajtát ajálgatták nekünk..
Debrecenben tartottunk egy elő, és egy utó Anyák napját. Az utóbbin kaptam egy gyönyörű muránói brosst.
De majd bővebben, képekkel is illusztrálva fogom legközelebb elmesélni.
De most piszok fáradt vagyok. A kórházban egyetlen éjszakát sem sikerült átaludnom, pedig hajnali négykor már ébresztő volt, és a tyúkokkal feküdtünk le minden nap. Rendszerint 8-kor már villanyoltás volt.Én, aki többnyire éjfélkor fekszem le, elég nehezen viseltem. No meg azt is hogy a betegtársak török, argentin, meg ki tudja még milyen sorozatfüggők, de még csak ki sem tudtam menni a szobából, mert olyankor az infúzióhoz voltam láncolva. Pedig igazán jó csatornák között lehetett volna válogatni.

12 megjegyzés:

  1. Mindenutt jo, de legjobb otthon!

    VálaszTörlés
  2. Éppen tegnap kérdeztem a húgomat, mit tud rólad. Hát itt van... Ha kipihened a kórházat, jobban leszel. :)
    :)

    VálaszTörlés
  3. Stali, Klári: egyre rosszabb. Tegnapelőtt, még ha nehezen is de Zoli segítségével fel tudtam jönni a lépcsőn, és aludni is tudtam egy keveset. De tegnap óráról órára rosszabb lett a helyzet. Délben annyira kimerült voltam, hogy lefeküdtem. Ilyenkor persze leveszem a nyakamból a mobilt.. Általában a járókeretre akasztom, most viszont az ágyneműtartóra tettem az ágy mellett. Ágyból elérhetetlen helyre. 2-kor ébredtem, hogy ki kéne menni, de összeakadtak keresztben a lábaim, és képtelen voltam kibogozni őket.Végre úgy háromnegyed óra fájdalmas kísérletezés után sikerrel jártam, de akkor már annyira kellett, hogy elfeledkeztem a mobilról. Nagy nehezen ráültem a WC-re, felkelni viszont már nem sikerült róla. Újra több mint egy órás küzdelem, mire sikerült talpra vergődni, odavánszorogni a mobilért, aztán ki a konyhába a fagyasztóból kivenni a bablevest, és behozni. Így sikerült 6 körül ebédelni és bevenni a déli gyógyszereket.. Éjszaka kétszer is,- ugyan nagy nehezen-de föl tudtam kelni, és megtenni azt a 10 lépést a szoba wc-ig. Ráülni már egyáltalán nem tudtam. Közben persze egyetlen percet sem aludtam.Szerencse, hogy az ágyat jó magasra föl lehet emelni,aztán egészen lassan engedem le, közben persze ropog a csípőm. Elképzelésem sincs, hogyan tudok itthon a jövőben egyedül boldogulni.Csak reménykedem, hogy néhány napon belül elmúlik ez a magatehetetlenség. A kinyúlt inak, és izmok rendbe tudnak még jönni. Végtére is 4 nyújtás után már nem engedtem, hogy rám tegyék a súlyt. Az első kettő után volt 3 nap pihenő, akkor még tudtak nagyjából regenerálódni az inak, és az izmok.
    Ide a számítógéphez még le tudok ülni, és felállni is, mert itt van mire támaszkodni. Ez a szerencsém. Lehet, hogy ma ülve fogok aludni? Mert kellemesebb, mint az ágyban fájdalmak között ébren lenni.

    VálaszTörlés
  4. No meg a szörfölés átmeneti segítség tud lenni. Bár a fájdalmat nem szünteti, mégis, legalább el-elterel.
    A mobil lassan szerves részként épül hozzánk.
    Nem mondom, mert úgyis tudod, hogy mennyire drukkolunk az állapotod javulásáért. Bízom én is abban, ha nem nyúznak-húznak és a maga természetes állapotába tud visszatérni inad, izmod, ha lassan is, de megnyugszik és legalább a korábbi mozgáskészséget biztosítja.
    Még majd megnézem, vagy-e a skypeközelében.

    VálaszTörlés
  5. Andrea, nem kellene melléd állandó segítő éjszakára is? Legalább, amíg megerősödsz. Tudom, idegent nagyon nehéz befogadni, csak sóhaj volt. :(

    VálaszTörlés
  6. Stali: Épp az előbb próbáltam írni neked kommentet, de a blogod azt mondta hogy inkább majd máskor próbálkozzam :-(
    A szöveg persze eltűnt, mielőtt menthettem volna magamnak.

    Többnyire rejtőzködő módban, de ha itthon vagyok, mindig be van kapcsolva a skype, úgyhogy ha nem is vagyok a közelben, látom, ha hívott valaki.Az utóbbi időben, ha látható vagyok, nagyon elszaporodott az idegenektől való hívás, bepötyögve, hogy nézzem meg az illető blogját. Néhányszor beugrottam, és rákattintottam. Kivétel nélkül pornó oldalalak, vagy előre fizetős árukínálat. Nem tudod, létezik-e ezek ellen valamiféle védelem? Csak mióta újra XP van jelentkeznek, és ha megnéztem, beíródik a skypelistámra, aztán tilthatom le. Egyszerű ugyan, de nagyon bosszantó volt.. A fantázianévből nem derül ki, hogy talán egy régi osztály,- vagy munkatárs talált-e rám véletlenül.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem tudom, miért nem enged kommentet írni, de az biztos, hogy nálam jelzi, hogy a Te blogodban új komment jelent meg. Érdekes.
      stali

      Törlés
  7. Klári: Remélem, visszatér 1-2 héten belül a kórház előtti állapotom. Ha nem, akkor csak a rehabilitációs kórház marad alternatívának, szerintem. A tegnapi éjszaka rettenetes volt,de így dél tájban már sokkal jobban érzem magam mozgásügyileg. Igaz, még mindig állva végzem a dolgom, de ez valószínűleg a tegnapi sokk következménye. Kipróbálni egyelőre még nem merem sem a lefekvést, sem a WC-re ülést.
    Lehet, hogy a hajnalban föltett plusz morfiumnak köszönhető
    Lehet, hogy a kórházban placebót, vagy kisebb dózisút adtak? Hivatalosan csak holnap kellett volna újat föltenni. A kórházit magamon hagytam. Van annyi tartalékom, hogy néhány hétig a második napon föl tudok ragasztani pluszban egy 0,25-öst, úgy hogy állandóan 0,75 legyen rajtam.

    VálaszTörlés
  8. Jó híreim vannak! Az éjféli lefekvés után 4 óra 10-kor ébredtem, sikeresen kikeltem az ágyikóból, és 5 órakor már ismét ágyban voltam. Azonnal vissza is aludtam. Igaz, a kispárnát nem sikerült visszatennem a térdeim közé, de ezúttal ez nem volt probléma. Nem ment keresztbe a lábam. Egészen reggel 7-ig aludtam, mint akit fejbe vertek. És rekordjavítással csekély 7 perc alatt talpon is voltam csekély fájdalom árán. Egyre inkább felerősödik bennem a gyanú, hogy a kórházban csak placebo, esetleg nagyon alacsony morfiumtartalmú tapaszt kaptam a kórházban.Talán kiváncsiak voltak, hogy tényleg szükségem van-e erre a nagy dózisra.
    Megnyugodhatnak: szükségem van rá, és nem a kábító hatása miatt. Egyébként rám sosem hatott kábítólag. Talán azt a másfél napos kihagyást is azért csinálták, hogy megfigyeljék, hogyan reagálok. Az első tapasz valószínűleg még valódi volt, mert a szokásos módon kb 2 napig csökkentette a fájdalmakat. a zárójelentésben egyébként erről egy szót sem írnak.

    VálaszTörlés
  9. Remek! Ne is legyen rosszabb, csakis jobb.
    stali

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi Stali!

      Sosem olvasom át a kommentemet, mielőtt közzéteszem. Még mindig bennem van, hogy tudok utólag javítani, ahogy annak idején a freeblogban. Most is, újraolvasva elsőre 2 fogalmazási hibát is találtam benne. többször nem is merem átolvasni. :-(

      Törlés