csak kedden éjjel írtam egy posztot " Csalódás" címmel első dühömben. Szerencsére elszállt. Másnapra visszajött ugyan, mégsem tettem föl. Rájöttem, hogy nagyon durván írtam le a csalódottságomat. Rettentő sértő volt a magatartása a doktornőnek. Nem vitatom, hogy ért a szakmájához. De azért a szenvedő emberekhez is némi megértéssel kéne közelíteni. Azt is megállapítottam, hogy a pénzre megy. Minél jobban elhúzódik a kezelés, annál több konzultációs pénz esik le neki, holott nagyon jól tudja, hogy sürgős lenne a gyógyulás, mert addig nem tudják beépíteni a csípőprotézist, amíg rendbe nem jön a lábam. Előző héten még azt mondta, csak az első két konzultációt kell megfizetni. Ez alkalommal kiderült, engem fizetős betegként kezelnek. A 2 lábamon ugyanaz a nyiroködémás megbetegedés van. De ő külön-külön akarja kezelni: egyiket a másik után. A heti egy alkalmas ingyenes kezelésből havi egyszeri alkalom lett, mert a kötszereket egy hónapra adja ki. Az tényleg ingyenes, de a látogatásért ugyanúgy ki kell fizetni a díját.. De a krémet már patikában kell kiváltani. kettő db 20 grammos krémért, amiből 60grammosat szoktak fölírni nekem 800Ft-ért, több mint 2600Ft-ot fizetett Ági. Azonnal vissza is küldtem vele, mondván, itt valami tévedés van, kérem vissza a pénzt. Nem adták. Ő viszont nem mondta, hogy bőrgyógyász létére csak teljes áron tudja kiírni, inkább írassam föl az SZTK-ban. No de a lényeg: havonta egyszer kénytelen leszek menni, mert egyszerre csak egyhavi kötszert kapok, no meg azért szeretném meg is nézetni a sebet legalább havonta. Másnap vette észre Zsuzsa, hogy még az előző héten általa csipesszel felsértett bőrömön újabb fekély kezd kialakulni. Remélem, még időben kezdtük el kezelni.
A fiammal pedig közölte, hogy rendkívül hisztis vagyok, mert az a nyílt seb nem fájhat, ha vájkál benne. No meg a csípőm sem fájhat, ha a jobb lábamat rángatja. Csodálkozik is az "angyali türelmén", hogy elvisel engem!
Ennyi a történet nem durva szavakkal ismertetve. A pénzemért jól meg is aláznak!
Remélem, lakásügyben lesznek jó híreim is 1-2 héten belül.
Hát ez nem igaz, Andikám!!!
VálaszTörlésMinden részvétem és együttérzésem a tiéd!
Én aztán igazán nem szoktam szidni a fehér köpenyeseket (sőt, őszinte csodálattal és maximális tisztelettel tekintek a legtöbbjükre), de lám csak: mindig akad egy-egy példány, aki az orvoslás szégyene, még akkor is, ha egyébként kiváló szakember. Pedig nem élettelen és érzéketlen anyaggal dolgoznak, hanem nagyon is érzékeny emberekkel... Borzasztó.
Lehet, hogy szegény doktornőt is megviseli ez az istenverte időjárás... persze az is lehet, hogy alapjáraton ilyen az istenadta. Csak próbálok magyarázatot találni a viselkedésére, és magamból indulok ki. Én közveszélyes lennék pillanatnyilag, ha még dolgoznom kéne, annyira kifordítanak önmagamból a hülye frontok. Lehet, hogy a doktornő is így van vele... Biztos nem fiatal már, ha olyan nagy ember a szakmájában: talán elege van mindenből, legfőképpen a betegekből, mert kiégett és elfáradt az évtizedek során. Gondold el... egy életen keresztül nézni a mások szenvedését - hát azért az épp eléggé embert próbáló élethivatás. Talán menne már ő is nyugdíjba, csak valamiért nem teheti.
Mindez persze nem mentség a viselkedésére - csak próbálom keresni az okát, hogy mitől lett ilyen, mert végigcsináltam én is. Mármint a totális kiégést és halálos fáradtságot - hisz az én munkám is olyan volt, ami az ember lelkét is megeszi, nem csak a testét. Csak nekem volt annyi eszem (vagy megbízhatatlanságom), hogy amikor nagyon rossz passzba kerültem, rendszeresen kivontam magam a forgalomból, és elvonultam egy-két hétre betegállományba. Sokszor szinte ennünk se volt mit a madárkákkal, mert a sűrű betegállomány miatt nagyon keveset kerestem - de bizony így csináltuk végig az utolsó éveket. Szerencsére a körzetink egy nagyon rendes fazon, aki ismert már fénykoromban is: tudta jól, hogy sose voltam hajlandó itthon maradni, míg volt bennem élet, legföljebb gyógyszerért mentem hozzá, ha beteg voltam. De ha nem lett volna ez a lehetőségem a vége felé, időnként elvonulni pihenni, nyilván szegény kölykeim itták volna meg a levét annak, hogy lényegesen tovább kellett dolgoznom, mint ameddig alkalmas voltam a munkámra. Talán a te doktornőd is itt tart valahol - és a jobb sorsra érdemes betegeit bünteti, mert a sorsán nincs módja bosszút állni.
Borzasztóan sajnállak, hogy pont egy ilyet fogtál ki.
Nem mindenki megy tönkre a napi verkliben - de nagyon sokan igen.
Aztán persze van olyan is, aki fiatalnak se volt jobb. :-((
Ő ilyen volt fiatalnak is. Zsuzsa jól ismeri, mert az ő osztályán volt gyakorlaton, és készült föl a szakvizsgájára. Sőt, ő is a vizsgabizottság tagja volt. Nagyon szigorú, olykor igazságtalan is, de a nyiroködéma kezeléséhez nagyon értett. Már annak idején sem bánt kesztyűs kézzel a betegekkel, a beosztottjait meg rendszeresen alázta meg a betegek előtt is.
TörlésDe Zsuzsa sem látott még olyan esetet, hogy valaki külön-külön fáslizza a két lábat. A nyirokmasszőr is egyszerre masszírozza ki előbb a pangó nyirokmirigyeket mindkét lábon, és az ágyék két oldalán. Amíg az pang, a nyirokerek sem tudják fölpumpálni a lábból a sűrű nyirokfolyadékot a hólyagba, ami a vizelettel távozik a szervezetből.-mesélte. Nekem pl. a jobb oldali nyirokereket vágták el véletlenül az érműtétnél, mégis a bal lábam dagad jobban.
Valószínűleg én is érzékenyebb vagyok,-hála a frontoknak- a bántásokra, és a fájdalomérzet is jobban fölerősödik ilyenkor. De nem jajgattam, csak egy-egy "au" szaladt ki a számon, vagy fölszisszentem. Ha hallaná, mikor egyedül vagyok...Csak az tudja, mennyit segít a jajgatás a fájdalom elviselésében, aki átélt már ilyen pokoli fájdalmakat. Ráadásul kipihenni sem tudja magát, mert ahogy véletlenül megmozdul, azonnal belehasít, és felébreszti.
Ááááá, Andi... annyira elkeserítő ez !
VálaszTörlésUgyanezzel az erővel jó ember is lehetne... és még jobban is érezné magát a bőrében. De hát úgy látszik, MINDENT senki se kaphat meg a sorstól. Neki a tudás jutott, (ezek szerint) szív és lélek nélkül. :-((
Kár, hiszen jobbat vártál. Sose volt ingyen, nénim 50ezret fizetett hét évvel ezelőtt.
VálaszTörlésElszomorító ez Klári, nagyon. Aki nem tud fizetni, annak nincs segítség. Aki pedig tud, annak az utolsó fillért is ki akarják húzni a zsebéből. Gondold el: Egy vizit 16.800Ft, meg az egyéb költségek. Meddig lehet ezt bírni anyagilag?
VálaszTörlésVan sztk-alapon is ilyen kórház. például tőlünk 8 km-re Dorogon. Itt csak szegény emberek élnekÉn még soha nem fizettem egy orvosnak sem, de nem is várják, mert nem szokás.
VálaszTörlésSajnos Ózd messze van tőlünk, meg aztán nem is tartozom abba a körzetbe. De szerencsétek van. Tölem szinte csak a háziorvosom nem fogad el pénzt. Karácsonykor szokott kapni 1 doboz bonbont, meg valami különlegesebb teát.
Törlés