2015. június 26., péntek

Szia Márti! - 2 hét kórházban

Mivel a kérdésedre a kórházban a tableten képtelen voltam válaszolni, így most itt, előbb neked írok.
3 hete a nagy kánikulában már a fáslizás sem segített. Dagadt a lábam.  Hiába polcoltam föl, nem segített. Éjszaka, mikor rendes körülmények között nem szokott bedagadni, most akkor is dagadozott rendesen.
Mivel 2 évvel ezelőtt az érműtétemnél elvágtak 2 nyirokeret, ettől dagad föl kánikulában a lábam. Előtte sosem volt ilyen problémám.
Egyik napról a másikra az alsó lábszáram összes pórusán keresztül ömlött ki a nyirokváladék. A szakápolóm kiadta az ukázt: fáslizni kell, mindenképpen. Kb. 3 óra alatt szinte a csontig lemarta a húst a lábfejemről, és foltokban a lábszáramról is ez a maró folyadék. Ekkor " veszítettem el a kontrollt önmagam fölött. A gondozónőm mesélte el később hogy mit csináltam, mert én az egészből nem emlékeztem semmire:Leszálltam az ágyról, többször odavágtam a falhoz a járókeretemet, és megfenyegettem, hogy ha pillanatokon belül nem szabadít meg a fásliktól,  (3 db a bal lábamon, jó szoros kalászkötésben) megölöm.
A lábam látványától ő is elképedt.
Attól kezdve nem fásliztunk. Csak az ezüstháló, rajta egy kevés algával volt a fekélyen. 
Szerencsére gyorsan javult a lábfejem, így, hogy semmi nem fedte. Csak a legyektől féltünk, nehogy beköpjék a sebet.
Viszont a pórusokból egyre több maró folyadék ömlött a parkettra végigfolyva a sarkamon. Úgy kalkuláltunk az elhasznált feltörlő ruhák egyre szaporodó mennyiségéből, hogy a végén már kb 2 liter is kifolyt 1 nap alatt. Éjjel csak pár csöppet nedvedzett, a lepedő állapotából ítélve.Persze tettünk a matracra nylont, és jó vastag réteg rongyot is. De úgy látszik, ha mozdulatlan voltam, akkor nem váladékozott.
Keddre voltam előjegyezve a befekvésre, akkor még csak a fekély miatt, de hétfőn ki kellett hívni a mentőt, mert annyira felmarta már a sarkamon a vastag bőrt, hogy alig tudtam menni. Vicc, hogy keddre 10 fokot esett a hőmérséklet. A lábdagadás amúgy is megszűnt volna. Mindenesetre olyan krémmel kenték a lábamat,ami összehúzza a pólusokat. Szerintem az időjárás, meg a krém közösen hoztak helyre.
Jövő héttől pedig már megint kánikulát jósolnak.
A fekély egyébként egy csöppet sem lett kisebb, sőt, a rátett "intelligens izé"növekedéséből azt gyanítom, hogy nagyobb lett.
Olyan hosszan válaszoltam, hogy a kórházról majd a hét végén számolok be.
Előzetesen annyit, hogy az orvosokról, és  nővérkékről, a takarítónőkig csak szuperlativuszokban lehet beszélni. 

5 megjegyzés:

  1. Ó, Te szegény! Örülök, hogy most már jobban vagy. További javulást kívánok!

    VálaszTörlés
  2. Ha olyan jó volt az a kenőcs vagy krém a kórházban, akkor otthon nem lehetne ugyanazzal kenegetni? Így akkor meg lehetne előzni, hogy ismét ilyen súlyos helyzet alakuljon ki, nem?

    VálaszTörlés
  3. Nem tudom, hogy a krém volt-e jó, vagy az időjárás kegyes hozzám, de felírták receptre. Sőt, a sebfedő gumiszerű izéből ingyen kaptam 1 hónapi adagot, bár az nem volt túl hatásos.
    Csak hát a kötszerek...
    Egyelőre 3 napra eleget váltottunk ki több, mint 4 ezer Ft-ért, mert azért fizetni kell.
    Mindegy, majd kitalálunk valamit, amivel helyettesíteni lehetne. Mert napi több, mint 1000Ft csak kötszerre, hát az nem megy.
    De majd jön az ősz, a tél, meg ha szerencsém van, nem jön vissza ez a trópusi hőség.
    De amíg nem műttetem meg magamat újra, hogy varrják össze, amit véletlenül elvágtak, addig megvan az esély, hogy újra kitágulnak a pólusok...
    Sosem lesz meg az a csípőprotézis, hogy végre kiszállhassak ebből az átkozott tolószékből?

    VálaszTörlés
  4. Nicsak, itt egy újabb ismerős!
    Szerintem ezt a Samu-Mártit régebben ismertem egy másik blogból. :-))
    De persze lehet, hogy mégsem ő az...
    Szintén Telekis volt - és nem kórustag Olivér Papánál. :-))

    VálaszTörlés