2015. július 10., péntek

Kórházban II



                                 Ez a csodaventilátor mentett meg a kánikula utolsó napjaiban!

Szégyen ide, szégyen oda, még mindig nem vagyunk készen a kipakolással. A könyvek is még hatalmas dobozokban várnak a sorsukra. Az áthozott könyvszekrényeim sértődötten várják, hogy a rengeteg lim-lomot kiköphessék végre magukból, és arra használjam őket, ami évtizedeken keresztül a feladatuk volt: könyvek tárolására
Szégyellném is ilyen "félig" állapotban megmutatni a lakást.

De most ígéretemhez híven, végre beszámolok a kórházban töltött napjaimról.
Hol is, és mivel is kezdjem?
Már itthon sem fásliztuk már napok óta a lábamat, mert a pórusaimon keresztül kiáramló nyirok szinte csontig marta le a húst a fásli alatt a csontomról a lábfejemen, sarkamon.Vasárnapra már legalább napi 2 liter nyirok folyt le a sarkamon keresztül a parkettra,  néhol lemarva róla még a lakkot is. Keddre voltam behívva, de éjjel már semmit sem tudtam aludni. Betelefonáltunk a kórházba hétfőn hogy bemehetnék-e már aznap. Igent mondtak, így Icával hármasban bementünk.
Lekezelték a lábamat, és elhelyeztek egy 2 ágyas szobában, aztán lekezelték, és bekötözték a lábamat is. Másnapra már lényegesen kevesebb nyirok távozott. Folyton krémezték, jó vastagon, de a maradékot nem mosták le. Végül az egyik nővérke alaposan megszenvedett, míg végre nagy nehezen, több, mint 1 órai munkával leszedte a be nem szívódott krém nagy részét.  Hogy én mit éltem át közben, azt inkább nem ecsetelem. De a lényeg az, hogy a nyirok már csak a seben keresztül szivárog. A pórusok összehúzódtak. Szerintem ez részben a hidegebb időnek is köszönhető volt. De nagyrészt azért mégis a gondos ápolásnak köszönhetem.Ezen az osztályon 7-8 beteg jut "csak" egy nappalos nővérre.Mindenkit minimum egyszer le kellett kezelniük, átkötözniük Éjszaka ketten voltak voltak a negyven-egynéhány ágyas osztályon. egyetlen nővéren kívül mindegyik nagyon kedves, mosolygós, segítőkész volt. Még a takarítónők is.
Ez az az osztály, ahol tényleg senki nem fogad el hálapénzt.
Mindenki panaszkodik a kosztra. Na, itt egyet szó kifogás nem lehetett úgy a minőségre, mint a mennyiségre. Igaz, a leves itt is heti 3 alkalommal amolyan "eddmegleves" volt, apró kockára vágott, túlfőtt zöldséggel, de a maradék krém, vagy gyümölcsleves sok gyümölccsel. A krémleves sem csak habarásból állt. Jól volt fűszerezve minden étel. A hús is vastag szelet, vagy 1 egész csirkecomb, vagy különböző rakott zöldség volt. Vittem be magammal sót, borsot, paprikát, vegetát. Egyetlen egyszer sem használtam. Kaptunk naponta 1 hatalmas almát, vagy valami nasit ebéd utánra. (csomag keksz, túró rudi, szelet süti )
Reggeli, vacsora általában 5 deka felvágott, vagy sajt, túrókrém,  naponta 1 joghurt, ill kefír is,1- pici Ráma., napi 3 kifli, vagy zsömle, ami 1 hétig is elállt, tudom, mert  én csak napi kettőt ettem meg. A maradékot meg haza hoztam. Több, mint 2 kilót híztam  a 2 hét alatt.Azóta sem tudtam leadni.
Egyedül az ágy borított ki. Magas volt, fölső kapaszkodó nélkül. Kínkeservesen tudtam föl, ill levergődni róla.
Mint mindig, most is saját gyógyszert használtam.
A kötszert nem sajnálták. Mikor kijöttem, felírattam velük, miket használtak. 3 napra be is szereztük egy patikában. ' Majd elájultam, mert 3 napi adag több, mint 4ezer Ft volt. Azóta persze lényegesen kevesebbet teszünk a lábamra, de még így is belekerül havi 5-6ezerbe. 1 hónapra bőven elég intelligens sebfedő gumiszerű sebfedőt viszont ingyen kaptunk a kórháztól.
Az egyetlen dolog, aminek nem örültem, az a lábgomba volt. Azt a kórházban szereztem be. Lassanként már teljesen kikezeltük.
No, meg a saját hülyeségem miatt beszerzett kezdődő ínhüvelygyulladás, ami már itthon lobbant be, de kegyetlenül....



2 megjegyzés:

  1. Hogyhogy nincsenek kommentek???
    Pedig nálam felbukkant Klári... Nálad meg nem?

    Hol van ez a csoda-kórház?
    Bár talán később majd kiderül... visszafelé haladok a meséiddel, mint a rák.

    VálaszTörlés
  2. A MÁV kórház a Dózsa György úton. A főbejárata másutt van ugyan, de én, mióta az eszemet tudom, Dózsa Gy. útinak hívom, mert MÁV-ból kettő is van. Először feküdtem be, bár gyakran járok ide CT-re, ultrahangra, stb.

    VálaszTörlés