2014. november 17., hétfő

Szombaton délelőtt Zoli kitalálta, hogy ha félek vele le-föl menni a lépcsőn, hívjuk meg vasárnapra kereszt-anyjáékat hozzánk.Süt kacsacombokat. A sütés végül elmaradt. A férjem főzött nekünk hatalmas adag babgulyást. Kivételesen nem főzte túl benne a zöldséget sem. Nagyon finom lett. Mindenkinek ízlett.
Mielőtt Marikáék megérkeztek, sütött fésűs kagylót csak kettőnknek előételnek. A kereszt-anyjáék nem szeretik a tengeri herkentyűket.


Ettem már főtt fekete, - kék- zöld kagylót, de fésűst még nem, és sütve is először.. Finom volt.

A közös előételnek sajt, és szalámi, meg kolbász válogatást, és libatepertőt kaptunk.


Aperitifnek mindhárman hordóban érlelt Grappát választottunk. Mi Marikával 1-1 centet, Zoli kicsivel többet ivott Imre nem tudta megkóstolni, mert ő vezetett.
De a bordói vörösbort, ha csak -1 ujjnyit is- azért megkóstolta. (a terítés is Zoli  "műve". Ezért kerültek a tányérok összevissza, a szalvéta meg a kanál, és a kés alá. Pedig rengeteget jár a legelegánsabb éttermekbe. Igazán jobban odafigyelhetne a terítékre. Kész szerencse, hogy a poharak a tálaló asztalon voltak. Legalább azzal nem tudott hibát véteni)


Igaz, hogy fehérboros poharakat adott a vörösborhoz, mert állítólag lusta volt előhalászni a vörösborosokat, de ezen már én sem akadtam ki.
Süteménynek frissen sütötte az almás rétest. Nekem az alma túl édes volt, és nem szoktam meg, hogy kockára vágott almával töltsék. Jobban örültem volna, ha a másik édességet hozza elő. Az nagyon guszta volt Keserű csoki öntettel leöntött töltött valami volt, de ahhoz tejszínt kellett volna fölverni, és ahhoz meg lusta volt. Bár én szívesen fölvertem volna helyette.


5 megjegyzés:

  1. A sebgyógyítás nehézségeihez nem tudok mit szólni. Nagyon sajnálom, hogy ez van veled
    *
    A vörösboros poharakból mi már régóta isszuk a konyakot, likőrt, ki mit szeret, bort a vizespohárból szódával vagy szóda nélkül, a fehérboros poharak, bár elegánsak, benn maradnak a helyükön. A régi készletek deciliterre rosszul vannak mérezetve. Ha látnád a likőröspoharat, szép, karcsú talpas, csak éppen fél cent sincs, ami belefér. Kevésbé szabályszerűen is jó az, ami jó. Nálatok meg éppen jó, ahogy elnézem.

    VálaszTörlés
  2. Nekem sokféle pálinkás, és konyakos pohárkészletem van, kivéve ezt az újfajta pálinkásat. Tetszik, és tényleg jól lehet illatolni (ez új szakszó, a helyesírás ellenőr még nem ismeri) Csak az a baj, hogy nagyon magas, és a bárszekrénybe nem fér el) A tieid valószínűleg még a 19. század úriasszonyainak készülhettek, azért olyan picurkák. :o))) Szerintem Zoli is épp azért nem a vörösborosakat hozta, mert azok is túl magasak ahhoz, hogy a konyhaszekrényben lehessen tartani. Csak azért dühöngtem, mert egy különleges, 25 Euros bornak meg kell adni a tiszteletet. Nem minden nap iszik az ember ilyen finomat. Ebből az ember nem is iszik sokat. Kár, hogy nem lehet 3,3 decisben kapni. Így a fél üveg megmaradt. Sajnos 4-5 napon belül meg kell inni, mert gyorsan megváltozik az íze.Jégszekrényben még gyorsabban.

    VálaszTörlés
  3. Köszi!
    Verát is megkínáltam. Ők is szeretik a minőségi vörösbort. Annyira ízlett neki, hogy megkért, hogy hadd vihessen föl Gyurinak is egy pohárral. Kíváncsi, hogy tudja-e honnan származhat (Gyuri is "nagy szakértője" a vörösboroknak.) Ilyet egyébként máskor sosem tenne.Aztán letelefonált, hogy nézzem már meg a palackot,hogy milyen fajta, és hogy rá van-e írva, hogy Bordeaux melyik területéről származik. Gyuri átvette a telefont, és mondta hogy szerinte... És képzeld: pontosan eltalálta a községet, birtokot, és hogy melyik évből. Leesett az állam. Azt mondta, hogy annyira jellegzetes az íze, hogy lehetetlen összetéveszteni.

    VálaszTörlés
  4. Meglepetés: Tegnap este Vera lehozott 1 helyesebben 3 borcímkét (ennyi van egy üvegen) egy írógéppapírra ragasztva. 1,5 éve egy vendégük hozta nekik azzal a felkiáltással:Ilyet még biztosan nem ittál! Gyurinak annyira ízlett, hogy leáztatta róla a címkéket.1,5 év után is emlékezett az ízére, pedig időközben nagyon sok vörösbort kóstolt. Azóta is keresi. De peche van, mert olyan kis mennyiségben készítik, hogy helyben értékesítik, kizárólag a kastélyszálló vendégeinek.Azt hiszem, akkor írtam is róla, hogy Ágival voltak egy háromhetes kastélytúrán.Részben ezzel a körúttal fizetett nekik egy utazási iroda. És ez volt az utolsó közös nyaralásuk is. Ott vette Zoli. Most, hogy felbontotta, talán ezzel jelezte nekem hogy végleg túllépett ezen a 10 évig tartó együttélésen, és hogy nem kell félnem, hogy visszamegy hozzá. Niki is meg volt híva. Úgy volt, hogy ő később csatlakozik hozzánk, de végül nem jött el.

    VálaszTörlés