2015. március 9., hétfő

Zoltán,-és nőnap

A Zoltán, és a nőnap pont egybeesik.
Niki nagymamájánál ünnepeltük  meg mindkettőt. Zoli egy nagy tálcányi cserepes-virággal jelent meg. A piros tulipánok között egy cserép nemtudommilyen-nagy cserép a nagymamának.Niki nagybátyjának a 2 kislánya is kapott persze.A kisebbik csak nevelt lánya. A család csak fél évvel ezelőtt ismerte meg. Az alatt az idő alatt született, aníg külön éltek. Cserfes, gyönyörű 6 éves kislány. Mi nők voltunk nagy többségben a terülj-terülj asztal körül. Isteni finom húsleves, háromféle rántott hús, sült oldalas,  rizs, krumpli, majonézes kukorica, uborkasaláta, cékla, legalább 10 féle sütemény, egy cukrásztanuló, és egy tavaly végzett cukrász is van az unokák között). A nagyi, és Niki anyukája is kitett magáért az apró sütikkel, pralinékkal. Ebéd után páran sétálni mentünk egy felújított, gyönyörű parkba. Ezt akarta a főpolgármester "Moszkva" névre átkeresztelni.Rengeteg érdekes játék, a felnőtteknek edző szerek. A nagyi háza alig 100 méterre van a parktól. Nem csoda, hogy Niki gyerekkorában nagyon szeretett náluk lenni.
Niki még a nagybátyja, meg az unokatesók előtt is titkolta idáig a terhességét. El sem akarták hinni hogy terhes, és már a 19. hétnél jár. Érdekes: az új kismama szerelése teljesen eltakarja a pocakját. Ugyanolyan karcsúnak néz ki benne, mint pár hónapja. Ez volt az a váratlan, gyönyörű karácsonyi ajándékunk, amit idáig titkolni kellett.. Ezt hozta nekünk a Jézuska. Az első unokánk valószínűleg fiú lesz.
Nem hittem volna, de mégis megélem, hogy unokám szülessen.
Egyszerre értelmet nyert az a sok akadály, amit az élet gördített a műtétem elé. Most már egészen biztos vagyok abban, hogy egyelőre nem műttetem  meg magam . Jobb fájdalmak között élni, és látni, ahogy nő, és okosodik az unokám, mint -ugyan fájdalom nélkül, de- magatehetetlenül vegetálni, esetleg nem élni túl a műtétet.

1 megjegyzés: