Mint később kiderült, kár volt, mivel 1/2 4-kor hívtak be. Addigra bőven visszért volna. De nem akart engem támasz nélkül otthagyni, no, meg ő is hallani akarta, mit mond a doki, mert én nem tudom úgy visszaadni a szavait. Szegény doktor úrnak 2-ig tart a rendelési ideje, de még negyed 5-kor is várt rá 8 beteg.
No, de a véleménye: jelen pillanatban nem aktuális a beültetés. Olyan vagyok, mint egy hímes tojás: kívülről szép, de törékeny belülről. Rámutatott, hogy a vesefunkció hol jó, hol rossz. A vérsüllyedés magas. Meg kell keresni, hol van a góc, vagy gócok. A lábdagadásomat a nyirokrendszer sérülésére fogják, de a szívemtől is lehet. Ő nem vállalja, amíg nem lesz meg a koszorúér tágítása. Mert a csípő műtétnél is kialakul a lábödéma. Ezen kívül, nála csak 1-3 hónap lenne a várakozási idő, pontos dátummal. De nálam nem lehet előre tudni, mikor leszek operálható állapotban. No, meg engem a műtét után mindenképpen az intenzív osztályra kell vinni. Nem tudni előre, hogy mikor szabadul fel lélegeztető gép, mert 99,9%- hogy arra kell tenniük. Ehhez többnyire meg kell halnia egy embernek. Ez nem túl vigasztaló. Nagyon nagy szerencsém kell legyen, hogy komplikációk nélkül megúszom. Vagy a szívem adja föl a műtőasztalon, vagy valamivel később. De nálam nagy a kockázata, hogy a szervezetem nem fogadja be a protézist. Akkor ki kell venni, és a jobb lábam 5-6 centivel rövidebb lesz. Ágyhoz kötve vegetálhatok. Lassú halálra leszek ítélve. Ettől félek legjobban.
Viszont ott a fájdalom. Az csak fokozódni fog. Már így is 50 mg "ópiátot" kapok óránként.(én úgy tudom, hogy valami morfium származékot) Ő ennyit sem mert volna bevállalni. Arra nem is figyelt föl, hogy ez mellett napi 200mg-ot is szedek tablettában. Én meg nem mondtam. Ráadásul a másik csípőmet is műteni kell 1-2 éven belül. Az pedig még rizikósabb lesz (lenne,) mert a stroke azt az oldalérinteti.
De nem zárta ki egyértelműen a műtét lehetőségét. Gondolom, nem akart sokkolni. De ha nem műtik a csípőmet, nem akarom kitenni magamat még egy műtétnek. Ezt is régen megbántam már.
Zoli azt mondta, az egész dokumentációt kiküldené Ági Németországba Krisztiánnak. Ő lefordítja, és odaadja konzultációra az ortopéd sebészüknek. Hátha látnának ők valami lehetőséget. Kerül, mibe kerül. A konzultációval egyetértek, de a méregdrága műtéttel, és más kórházi költségekkel már nem.
Őszintén szólva, ezek után remélem, hogy ők sem mondanak mást. Nincs kedvem harcolni a fiammal. Mert ő, ha egy kis remény van, fizetni akar, még ha mindenét el is kéne adnia miatta.
Akkor már jobb volt az "Irgalmasok" egyértelmű és irgalmatlan NEM-je.
Vasárnap kimentünk az Állatkertbe. Néhány éve nem voltam ott. Nagyon szépen újították fel. Csak dicsérni lehet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése