Felakasztva

Boldog házasságnak indult, mint általában mindegyik.
Bár a fiú érzelmeibe, azt hiszem, a lány anyjának gazdagsága is közrejátszott.
A fiú börtönviselt volt, de a lányt ez nem zavarta. Nem is kérdezte meg, hogy mit követett el. Talán félt a választól.
Pedig a szeme alá egy könnycseppet tetováltak a börtönben. Sok más tetoválás is volt rajta. Pl a bal vállán pókháló, pókkal a közepén.. Itthon utánanéztem, a könnycseppnek, hogy mit jelent. Elborzasztott.
A lány nagymamájával éltek együtt, egy hatalmas családi házban, amíg nem találtak maguknak egyet.  Anyu fizette a rezsit, ami bizony elég magas volt. A fiatalok nem tudták volna kifizetni a rájuk eső részt.
Rövidesen megszületett a kislányuk is, és találtak maguknak egy "álom házat" némileg olcsóbban, mint amennyit a mama meghatározott, hogy eddig mehetnek el. A ház egyedül állt a "pusztában"  Szomszéd sehol.  -Kislányom, biztosan ez a megfelelő ház nektek? -kérdezte a mama. -Hát persze. A férjemnek nagyon tetszik.-felelte.
Látszólag boldogan éltek, bár a srác ellopatta a kocsijukat. A biztosító viszont nem fizetett.
Ezek után a srác pénzt követelt, mivel úgy vélte, a házat olcsóbban vették, mint ami rá volt szánva, tehát az anyósa tartozik neki. Persze nem kapott. Úgy látszik, nagyon kellett neki a pénz, mert ellopta a kislány keresztelőre kapott nyakláncát, és a felesége ékszereit is. Nem volt túl sok, mert a lány a bizsukat szerette.
Mivel nem kapott tőle pénzt, meggyűlölte az anyósát, és elkezdett neki fenyegető sms-eket írni.
Így jött el a gyerek második születésnapja, amit nem náluk ünnepeltünk, hanem a másik házban. Ott voltak a férj szülei is, csak ő nem jött el. Este hazamentek, és másnap a lány egyedül jött, kiborult állapotban. Kiderült, reggel elvitte magával a gyereket, és még délután sem voltak otthon.
Este telefon az anyósnak: 1 millióért visszahozza a kislányt. Másnap a feleségét hívta föl: menjen érte X városba. Harmadnap a nagyszülők visszahozták a reszkető, lázas gyereket. Olyan kétségbeesetten kapaszkodott az anyja nyakába, hogy erővel kellett "letépni" róla, hogy levetkőztessük, kibontsuk a pisis kakis pelusból.
Aztán a lány beadta a válópert. Persze azonnal elköltözött otthonról. Felmondta a Net-et is, amit a férje
nem vett jó néven.
Sikerült gyorsan elválnia, mert közös vagyon nem volt. A fiú sosem dolgozott.
Aztán a lány bevallotta, hogy a fiú elvette a személyiét, a jogosítványát, és gyakran elment a kocsival, bezárva őket a házba egész napra. A készpénzét is mindig elvette. Kapott az anyjától a kártyájára egy bizonyos összeget, amiről az anyja kapott értesítést, ha használta. Így ahhoz nem nyúlhatott. Időnként őrjöngött is emiatt.
Miután elváltak, nem volt hajlandó kiköltözni a házból.
A rendszeres zaklatások miatt a lány kénytelen volt ott hagyni az állását, és felköltözni az anyjához, a még nem teljesen kész házba. A telefonos, és SMS-es zaklatásokkal nem hagyott fel.
Múlt héten feljött Pestre. Kifigyelte, hogy a két nő elmegy otthonról dolgozni (a gyerek szerencsére már oviban volt), és be akart menni a házba. A munkások persze még sosem látták, így nem is engedték be. Azt mondta nekik, hogy több milliója fekszik ebben a házban, így joga van bemenni. Persze elhajtották.
Aztán megérkezett a takarítónő.
A lány éppen nálam volt, amikor telefonált, hogy ott van a ház előtt a volt férj, és őrjöng, és követeli, hogy azonnal adják oda neki a gyerekét, mert joga van hozzá, hogy lássa. Csütörtök volt. Szombaton vihette volna el a gyereket hétvégére.  Azonnal hívták a rendőrséget, távol tartást kértek. Hét végére persze levitték neki a kislányt a nagyszülőkhöz, mert csak náluk találkozhatott a kislánnyal.
Ez volt az utolsó alkalom, hogy együtt voltak.

Szerdán véget értek a fenyegetőző SMS-ek, és telefonhívások. Azt hitték, megértette végre, hogy nem ér el velük semmit.

Pénteken az anyós hisztérikusan telefonált az anyóstársnak, hogy felakasztva találta meg az apja a fiát a házban. Szerda este óta próbálták elérni, de nem vette fel a mobilját.
-Gyilkosok vagytok! Megöltétek a fiamat!  Ezt még nagyon meg fogjátok bánni! -zokogta az anya.

Aztán az apa vette át a telefont:- Még tartozol nekem a fürdőszoba csempézéséért.-közölte, mintha nem a fia lakott volna abban a házban. Több, mint 1 éve már egyedül, nem fizetve se rezsit, sem gyerektartást.  Elképesztő, hogy a halott fia felfedezésének a napján ez jutott az eszébe.

A szülők végig szemtanúi voltak, hogy a fiuk miket művelt a feleségével.
Nem volt normális. Miután kirabolta őket, be sem engedték a lakásba. Csak mióta a bíróság azt az ítéletet hozta, hogy a gyámhatóságon találkozhat apa és lánya. A volt feleség javasolta, hogy a gyerek érdekében találkozzanak inkább a nagyszülőknél.  Töltse náluk minden második hétvégét.

Utólag bevallottam az anyjának, hogy mindig attól féltem, hogy egy őrült pillanatában megöli mindhármukat, aztán magával is végez.
Mondta, hogy ő is épp ettől rettegett.

Mióta megtudtam, azóta gondolkodom, hogy miért lett öngyilkos.

Talán voltak tiszta pillanatai,órái, amikor tisztázta magában, hogy rossz vége lehet a zavart állapotának. No, valószínűleg nem az anyósát, és a volt feleségét féltette, mert őket egyre jobban gyűlölte, de a kislány...

A tetoválás arra mutat, hogy ölt már embert, és ezért ítélték el.
Amikor elborult az agya, idáig  a lány 2 macskáját végezte ki. Miután ott hagyták, a kutyájukat verte agyon éktelen dühében.

Vagy folytatta a családi hagyományt? Mert a nagyapja, és a nagybátyja is felakasztotta magát. Állítólag gyerekkorában ő is megpróbálta egyszer, de még idejében észrevették, és sikerült megmenteni.

Kértem, hogy Zolinak ne mondják meg, csak hétfőn, mert péntek délután elutazott a barátja esküvőjére, és csak vasárnap este, vagy hétfőn reggel jön haza. De már későn szóltam. Ő volt az első, akinek telefonáltak.