a klinikára szívultrahangra.
Keresve a makacs lábdagadásom okát, különösen azért, mert a bal lábam is dagadt, igaz, az csak térdig, újra nézegették a rendszeresen szedett gyógyszereimet. Csak most tűnt föl nekik, hogy régóta szedek a szívemre gyógyszert.Ismét átnézték a záróimat, amikben mindig le van írva, hogy a szívemmel már gyerekkorom óta problémáim vannak. 2004-ben csináltak nálam egy terheléses MR vizsgálatot. Emlékszem, szörnyen kellemetlen volt. Akkor a koszorúerekben jelentős szűkületet találtak.
A mostani ultrahang aránylag rendben találta. Kis mértékben ugyan van egy kis visszaáramlás, de nem jelentős. Valami apró rendellenességet találtak a szívcsúcsnál is.
Javasolták a szívkatéterezést, amit én nem fogadtam kitörő örömmel. Végső soron 2 nap alatt 2 hosszú műtétet mély-altatásban kibírt a szívem. A csípőműtét, ami kb 55 perc, biztosan ki fogja bírni, szerintem.A gyógyszereimet nagyon eltalálták. Évek óta nincs semmi problémám vele.15-16 éve gyakran naponta többször is rászorultam a "nyelv alá" Nitromintra, de 9 éve hogy tünetmentes vagyok.
Kértem egy kis gondolkodási időt, legalább júni 14-ig. Akkor dől el reményeim szerint, hogy mikor kerül sor a csípőműtétre, és hogy az orvos igényt tart-e erre a vizsgálatra is. Azt mondták, ha szükségesnek találják, akkor a vizsgálat során megcsinálják a tágítást is. De ebből a műtétből tanulva, félek, hogy annál is lenne komplikáció.Már most hajlok arra, hogy inkább nemet mondjak. Már az elsőre is jobb lett volna nemet mondani, hiszen a lábam vérellátása teljesen rendben volt.
Egyébként vannak jó híreim is. Már kb 1 hete napról napra kevésbé, és később kezd dagadni a lábam.
Ezen a héten már főzni is elkezdtem. Igaz, nagyon sokáig tart, mert járókerettel nehéz a hozzávalókat összeszedni, ide-oda hurcolászni. Nem beszélve arról, hogy ülve képtelen vagyok pl zöldséget, krumplit pucolni, hagymát vágni, stb...
Ha a december 9.-e előtti állapotom visszaállna, teljesen elégedett lennék, és nyugodtan néznék a csípő-műtét elé.
Időnként, ha csak 1-2 lépést kell megtennem, észre sem veszem, hogy keret nélkül tettem meg. De persze mikor vissza kell menni, jön a para,és aprókat csoszogva próbálom megtartani az egyensúlyt, és érem el a járókeretet.
Olyan gyönyörűen regenerálódik a szervezeted, kezd helyreállni a nyirokkeringés, mint írod, nem találtak koszorúér szűkületet.
VálaszTörlésA hűvös nyár kedvező a te állapotodban. Javulj továbbra is! :)
Klári: A szűkület az megvan, az beavatkozás nélkül sajnos nem múlik el, de legalább nem szűkült tovább. Már amennyire ezt az ultrahanggal meg lehet állapítani. Ezen kívül találtak csak kisebb problémákat.
VálaszTörlésDe tünetmentes vagyok, ami nagyon nagy szó, mert éjszaka arra ébredni, hogy egy nagy követ görgettek a mellkasodra, hogy nem kapsz levegőt, hogy össze-vissza ver a szíved, vagy éppen úgy érzed, hogy nem dobog, hogy halálfélelmed van, közben villanyt kéne gyújtani, kinyitni a gyógyszeres üveget, amiről sehogy se akar lejönni a teteje...-szörnyű érzés volt. Mindig kellett a táskámban, vagy a zsebemben lennie 1 üvegnek.
Persze sokszor le akarták csökkenteni a jól beállított gyógyszereimet, de 1-2 hónapon belül újra előjöttek a panaszok. Többször is küldtek a kardiológiára, ahol rám tették -persze 1-2 hét várakozás után- a 24 órás Holter EKG-t, mert nem akarták elhinni, hogy tényleg előjöttek újra a panaszok.
Tulajdonképpen jó lenne, ha tágítanák, és elhagyhatnám a gyógyszert, de a rizikót nem merem bevállalni.
Csak már lennék túl, és eredményesen a csípőprotézis beültetésen, hogy abbahagyhassam a morfium tapaszok ragasztgatását. Pláne, hogy nálam a 3. napon már semmit nem ér.Igaz, 2 nap fájdalom nélkül nagyon jó. Lehetőleg azokra a napokra időzítem a teendőket.
Titokban abban reménykedem, hogy akkor újra, -legalább a régi szinten-tudok majd járni.
A hűvös nyár az nagyon jól jönne most.Úgysem tudok lemenni ebben az állapotban a tanyára. Még jó, hogy az elmúlt 2 évben bőven tettem el lekvárt, sűrített paradicsomot, különböző ivóleveket, meg szörpöket.Egyedül az aszalt gyümölcs fogyott el majdnem teljesen.
Köszi a jókívánságot!
Az se rossz, amikor éjjel arra ébredsz, hogy kilégzéskor vége, mert nem tudod, mi következik.Ez egy rémes pillanat. Ilyenkor megoldás, hogy a kilégzést nyújtod fulladásig, és akkor nagy nehezen megindul a belégzés.
VálaszTörlés:)))
VálaszTörlés