Sikerült

nagyobb baj nélkül átvészelni ezeket a kánikulai napokat.
Már megszoktam, hogy mikor Zoli nyaral, mindenféle rossz dolgok történnek velem.
Ezúttal a csintalan kis manók igazán rendesek voltak. Úgy látszik, tudták, hogy az idegi összeomlás határán állok, úgyhogy csak apróbb bosszúságokkal "tiszteltek" meg: kinyithatatlan ásványvizes üvegekkel, mikor napi 3 üveggel fogyott, felhúzhatatlan redőnnyel, mikor éjjel kellett volna szellőztetni, hogy reggelre legalább 1 fokkal csökkenjen a hőmérséklet. Ráadásul a szomszédomék ugyanakkor utaztak el, mint a fiam.
Ilyenkor istenáldás az én segítőm. Ebben a pokoli kánikulában sofőrködött egész nap légkondicionálás nélküli autóban, de a kétségbeesett telefonomra munka után idejött, kinyitott 3 karton ásványvizet, nekiállt a redőnyszerelésnek, és sikerült is működőképessé tennie.
A lábaim ebben a nagy melegben dagadoznak, vörösödnek, feszülnek, és kőkemények.Naponta két-háromszor is bekenem hidratáló testápolóval, mégis pikkelyes. Mintha korpás lenne, úgy hullik a "nemtudommi" a parkettra, ha végig simítok rajta. A bal lábamon  szakadt frottírzokni, a jobbon meg ócska, kitaposott papucs. Az egyik ezt tűri meg magán, a másikra csak az jön föl. Aki nem ismer, talán egy 100-ast nyomna a kezembe: Vegyen magának fél kiló kenyeret!Murisan nézek ki. Ráadásul a csaknem 20 kiló fogyás után (lassan elérem a 18 éves korom súlyát) ráncos, lötyögős bőr van a vézna karomon.  Kínomban  keresgéltem a Neten megoldás után kutatva.  A kezdődő reklámmal egy-időben találtam rá a lábmasszírozó gépre. Azonnal meg is rendeltem. Remélem, segíteni fog, ha már az orvosok nem tudnak a hülye tablettáikkal, és ellentétes tanácsaikkal, mely szerint polcoljam föl a lábaimat, vagy ha az nem megy, sokat feküdjek. De ugyanakkor sétálgassak sokat, tornáztassam állandóan.
Feküdni csak éjjel tudok,  ülés közben fölpolcolva 2 perc alatt begörcsöl a lábam. Elkezdtem főzni is. Ez sok mászkálással jár, mert járókerettel minden kelléket összeszedni, ide-oda vinni, állva előkészíteni, mert ülve régen is képtelen voltam. Közben persze torna, masszírozás, már amennyire ez tőlem telik.
No, de ma reggel a fiacskám elindult haza. Vár mindenkit a munka.
Jó lenne, ha minél hamarabb hoznák azt a masszírozót. Remélem, hogy egyedül is föl fogom tudni tenni a lábaimra, és segíteni is fog valamelyest...
AirLeggy-nek hívják egyébként.