Szörnyű érzés magatehetetlennek lenni

Szombaton kimentünk a Nagycsarnokba.
 Izraeli ételbemutatót hirdettek, de csalódást okozott

Bőrös kacsahájat szerettem volna venni, mert már egy gramm zsírom sincs otthon.
De ha már zsírnak való, akkor ahhoz máj is dukál. Készítek különböző májpástétomokat, kis üvegekbe teszem el zsírral a tetején. Hónapokig eláll, és nem kell rissz-rossz felvágottat venni. Került a szatyorba csirke,- pecsenyeliba,- és birkamáj.

Régen ettünk már rántott marhanyelvet. Isteni leves is lesz belőle, A főtt nyelv meg kirántva. Ezúttal tökfőzeléket készítek hozzá.

Mire vasárnap este Zoliék megérkeztek, a leves készült el, és épp a nyelvet paníroztam. Hát, a tökfőzelékre már sem időm, sem energiám nem jutott. Szerencsére a levesben 3db hatalmas krumpli főtt, azt gyorsan felkockáztam, és a nyelv után odadobtam az olajba sülni.
Én enni már egyáltalán nem tudtam, csak leroskadtam a székre.
Hétfőn a vasárnapi tányérokat, lábasokat mosogattam el. A marhahúst, és a birkamájat adagoltam, tettem a mélyhűtőbe.
Zoli 2 hete hozott föl 1 nagy zsák penészes edényt, meg deszkát Babos-hegyről.. Azokat a múlt héten kicsomagoltam a konyhapulton. Azóta is ott voltak, de mivel holnap Ágival zsírt fogunk sütni, szükség lesz a pultra is. A bőrt tokozni, darabolni kell. Azt csak a mosogató mellett tudjuk kivitelezni. Ergo: tűnjenek el, lehetőleg tisztán. Ezt csináltam ma. No, meg a liba, és csirkemáj egy részét is egyesével csomagolva be a fagyasztóba.
A  libával már végeztem, tettem be a mélyhűtőbe. És ekkor történt a baleset. Elvágódtam, a konyha hosszába, szerencsére hasra, és nem vertem be a fejemet se semmibe.Csontom se tört. A mobilom szétesett ugyan, de szerencsére működőképes maradt. Mindig a nyakamban lóg, ilyen esetekre felkészülve.(Az előző esésemnél, a szobában, nem volt a nyakamban. Az asztalon felejtettem. Szerencsém volt. Nagy nehezen elkúsztam odáig, és a lelógó madzagnál fogva, sikerült lerántani)
Zoli 20 percen belül megérkezett. Nem volt könnyű dolga, míg sikerült fölemelnie.
Most itt ülök a gépnél, minden tagom fáj. A csomagolást nem tudtam befejezni. Még jó, hogy a pult már fölszabadult.
Talán holnapra már jobb lesz, mert a zsírt muszáj kisütni. A mélyhűtőbe nem férne be.

Azért nálunk is vannak marhahúsárak! Zoli szerint azért kerülnek ennyibe, mert nem magyar.
                     Egészen más a minősége. Máshogyan is van bontva.

                                                        Az alsó kettő hazai.

Az "István a királyról"-majd legközelebb.  Most csak annyit, hogy Robi kivette belőle azt a jelenetet, mikor István térden csúszva kér bocsánatot Rékától. Az szinte mindenkinél kiverte a biztosítékot.
Nem lesz ez időtálló rendezés, de a mostani állapotokra jól illik. Bár Koppány becsületes küzdelemben akar győzni.