Kórházi kivizsgálás

Szerdán fél 10-re értünk be a kórházba.Minden flottul ment. 3/4 10-kor már meg is volt az ágyam, kipakoltunk. Szoba WC is került, nem kellett az enyémet felhozni. Tanulva az előző kórházi sztoriból, amikor az egész kórházban egyetlen egyet sem találtak, automatikusan vittük magunkkal az enyémet. Szerencsére nem kellett. Zoli mehetett is  dolgozni.
Később megtudtam, hogy az "akadálymentesített" fürdőszoba már az átvételkor sem volt az. Alacsony WC, kapaszkodó csak az egyik oldalon. A másikon a lehajtható kar hiányzik, tehát egy mozgássérült képtelen használni. A zuhanyzónál már az átvételkor sem ment le a víz, csak órák alatt. Ha valaki csak 2 percig zuhanyozott, a kórterembe  is befolyt a víz.
De a legelképesztőbb, hogy hiányzott a nővérhívó, ami miatt csak a jószerencsének köszönhető, hogy a "halálágyon" infarktust kapott Nóri nem halt meg.
Most azért kicsit igazságtalan vagyok, mert a dolog szombaton késő délután történt, amikor csak ügyelet van, és a nővér az ügyeletes orvossal egy vérző beteget látott el valahol. Azaz, ha lett volna nővérhívónk, akkor is keresgélni kellett volna, mert nem tartózkodott ott senki.  A 90 éves Eta próbálta a  levegő után kapkodó, hányingerrel küzdő, jó húsban levő szintén a 80-hoz közeljáró beteget felültetni, míg én kétségbeesetten botorkáltam ki a folyosóra segítségért kiabálva.  Szerencsémre kb 10méterre tőlem,  nem messze a nővérszobától ült egy hölgy. Aki rögtön felpattant. Sajnos nővérnek, orvosnak nyomát sem találta.  Vissza a kórterembe. Nórit már sikerült föltámasztani. Nekem már csak megtartani kellett. Arra már tudtam vállalkozni. Eta pedig szaladt orvoskeresőbe. A hölgyet megkérte, hogy figyelje, visszatér-e valahonnan a nővér. Múltak a percek, mire nagy megkönnyebbülésemre egyszerre futott be a nővér az orvossal. Hirtelen előkerült egy kardiológus is, és egy ápoló. Este 9 körül úgy döntöttek, -ez bizony infarktus-és átvitték a kardiológiai őrzőbe. Az izgalmak után,  -végre nyitott ablakok mellett (mert Nóri félt a huzattól, nem engedett szellőztetni, a kórteremben pedig rendszeresen 28-30 fok volt.) mindketten mély álomba merültünk.   Hétfőn, kora reggel gazdára talált a mellettem levő ágy is. Aznap este behoztak egy besárgult beteget, aki , mivel telt ház volt, Nóri ágyára került. Akkor még tudott kommunikálni az orvossal. Nem kért karszalagot. 3  rokona kísérte. Amíg a dokival beszélt, őket kiküldték a szobából. Nekünk nem mutatkozott be, de annyit mondott, hogy a rokonai azért hozták be, mert a halálát kívánják. Mondtuk neki, hogy épp azért hozták be, hogy életben maradjon. Láttuk, hogy milyen nagy szeretettel vették őt körül. Nyugtalan, és forró éjszaka következett. Ő sem engedte, hogy kinyissuk az ablakot. Viszont egész éjjel félrebeszélt, és állandóan el akarta küldeni Andikát. "Takarodj innen el Andika!  Úgysem kapsz tőlem semmit, hiába követelődsz!"

Hajnalban végre elcsöndesedett, és elaludt, mikor végre eszembe jutott azt mondani neki, hogy Andika már nincs itt, elment!

Megjött Ági!  Szerencsére reggel eszembe jutott, hogy névnapja van. Kapott egy üveg gyümölcsbort
Be kell fejeznem mára a beszámolót.  Kipakoljuk a kórházi holmit, sütünk valami édességet, mert vasárnapra bejelentkeztek az erdélyi ismerőseim. Estére meg valószínűleg már nagyon fáradt leszek.