2014. február 17., hétfő

Halfesztivál

Ebédelni mentünk a halfesztiválra. Zoli sok barátjával, osztály, és évfolyamtársával összefutottunk. Nagyon régen nem láttam már őket. Nagyon örültem hogy összetalálkoztunk velük.
Niki szerint Zoli már negyedik napja halat ebédel. 
Elsőre orosz tálat ettünk:


Szerencsére csak egy adagot ketten, mert nem volt nagy szám.




Lehetett kapni homárt is egészben "csekély" 22.000 forintért.



Ennyiért már inkább egy elegáns étteremben kóstolnám meg. Állítólag ott sem kerül többe.

Szerettem volna jó ropogósra sütött keszeget enni, de sajnos ilyet nem kínáltak. Illetve igen, de nem volt úgy megsütve, hogy a szálkáit is el lehessen ropogtatni. Ahogy valamikor nagyon régen nagyapám, anyám, és tőlük tanulva én is készítettem.
Igaz, ezek kissé nagyobbak voltak, mint amiket mi akkoriban sütöttünk. Bár az is lehet, hogy csak a súlycsökkenés miatt nem sütötték ki rendesen. 
Ahogy  a Balcsinál a hekknél tapasztaltam mostanában. Ráadásul azok még teli voltak undorítóan nyálkás liszttel is, elvéve az ember kedvét, hogy még egyszer vegyen belőle.
Végül harcsa, - és pontytepertőt vett, lila hagymával. A többiek lazacot ettek gombamártással, meg halászlevet.


Ez a bábos, meg a hófehér galambja nagyon jópofa volt.

 
Végezetül kürtős kalács, meg rétesek minden mennyiségben  -köztük tökös mákos, és gesztenyés-volt a desszert. Ha jól számolom, 11-en, (vagy 13-an?) voltunk.
A deci vörösborral itt sem volt szerencsém. A többiek jobban jártak: ők sört ittak, de én nem mertem meg reszkírozni. Bár volt toi-toi WC mozgássérülteknek is, de nem volt bizalmam hozzá.

Csak miután hazajöttünk, mutattam meg Zolinak a bal talpamat: rettenetesen fáj  már néhány hete: nagyon rondán néz ki. A bal lábfejemen a nagylábujjam fölött a csont alaposan megdagadt. Lefényképezte, hogy én is megnézhessem. Szörnyen néz ki. 30 nap múlva pedig  műtik a jobb csípőmet Vajon addig rendbe tudjuk hozni? Holnap Ági hoz beutalót az ortopédiára.

11 megjegyzés:

  1. De jó azoknak, akik szeretik a halat! Én kimaradok egy mennyei élvezetből, mivelhogy utálom.( A haltepertő, ahogy Dorozsmán csinálják, elfogadható.) Örülök, hogy neked bejött.
    És mit csinált a galamb? Csak úgy repkedett szelíden a gazdája feje körül?

    VálaszTörlés
  2. Ücsörgött a dobogón, néha tollászkodott, vagy bólogatott a zene ritmusára, miközben a marionett figura "trombitált", és táncolt mellette.

    Mi imádjuk a halat mindenféle formában, főzve, sütve, füstölten, nyersen... Persze, csak akkor, ha jól van ízesítve, elkészítve. Haltepertőt már sokszor ettem. Mostanában nagy divatja van.

    De a halkolbász Zoli szerint ehetetlen volt. Rosszul is lett tőle. Ő csütörtökön is kilátogatott oda. Úgy fűszerezték, mintha disznóhús lenne, ami enyhén szólva is borzalmas lehetett.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Majd ha utazni tudsz, menjetek el Szegedre. Ott a Roosvelt téri halászcsárdában érdemes körülnézni. A híres tulaj, Frank Sanyi a tanítványom volt általánosban. De nem ettől lett jó szakács. :))))

      Törlés
  3. Ezt megígérem!
    Szegedet nagyon szeretem!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örülök, és várom, mert akkor már biztosan jól leszel/eszel. :)

      Törlés
  4. Ha már tudok majd mozogni, az első kirándulás Babos-hegyre lesz- természetesen.

    Másodiknak esetleg Szegedet bevállalom, ha a tanítványodnál tényleg olyan jól készítik a halat. Bár a szegedi halászlénél nem tudok finomabbat elképzelni. Én is szegediesen készítem. Ezért az élvezetért érdemes lesz meggyógyulni. :o)))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Andi, övé a Fehértói is. Ha igaz, ott ő maga főzi. Ami igaz (hiszen kóstoltam!), szenzációsan jót kaptunk.
      stali

      Törlés
    2. Stali: megnéztem a Fehértói Halászcsárda képét. Irtó klasszul néz ki. És még panzió is van, ahol aludni lehet. Már, ha egyről beszélünk. De gondolom, nem a Győr melletti Fehértó községről írtál.
      Szegeden van egy réges-régi ismerősöm, akit több, mint 32 éve nem láttam. A barátnőm bátyjának volt a felesége akkoriban. Ők láttak minket vendégül Szegeden. Kata nagyon szimpatikus volt, hébe-hóba tartom is vele a kapcsolatot e-mailben. Ha nem lett volna annyira hirtelen elhatározás tavaly a halászlé-fesztivál, neki is írtam volna, ahogy veled is szerettem volna találkozni. De ha felgyógyulok, akkor még bepótolhatjuk. Remélem, akkor már nem kerekesszékben. :o)))

      Törlés
    3. Legyen szerencsenk egymashoz.

      Törlés
  5. Juuuujjjj.....! Nem elég a halacska, akkor még galamb is???
    Ráadásul hófehér???
    Itt valami tévedés van.... nekem kellett volna ott lenni!
    Nálam jobban senki nem imádhatja a halat - a galambkáról nem is beszélve! :-))

    Fiatal koromban volt Gdanskban egy KREWETKA nevű, önkiszolgáló étterem, és ott halfasírtot lehetett kapni, petrezselymes tört krumplival, szinte fillérekért - de akkora adagot, hogy a hús sokszor lelógott a tányérról. Na - hát annál finomabbat én még életemben nem ettem!
    Bár a lengyelek halkocsonyája se semmi... A nélkül nem lehet náluk karácsony.

    VálaszTörlés
  6. Ahogy nálam halászlé nélkül nem lehet. Bár idén kivételesen nem készítettem, de azért Niki hozott nekem a szüleitől.Közel sem ízlett annyira, mint a magam csinálta, de azért mégiscsak halászlé volt.

    VálaszTörlés