Hármasban mentünk. De előtte szüret volt az ismerőseinknél, bográcsban készült gulyáslevessel, házi baracklekváros fánkkal, almatortával, jó hangulattal.
Ezek után a várva várt előadás nagy csalódás volt, bár a társulat igazán mindent megtett a sikerért.
A dalok többsége átírva, a hátrányukra. Egy dalt ( Madarak jönnek...) ki is hagytak belőle.
A fiatalok ismerték az eredeti számokat. Mindketten sokszor hallották gyerekkorukban, és meg is szerették. Szerintük is jobbak voltak az eredetiek.
Ráadásul én 40 éve nem is egyszer váltottam rá jegyet, úgyhogy nekem duplán csalódás volt.
Arra viszont már nem emlékszem, hogy akkor is szerepelt volna benne 2 Rolling Stones szám.?
Nem szabad ezeket újra nézni, Andi...
VálaszTörlésVagy ha igen, akkor csak az eredetit, felvételről.
Ezek úgy és akkor voltak jók, ahogy és amikor először láttuk őket.
Nem akarom felújítva látni egyiket sem, mert mind csak lerombol egy szép emléket.
Hogy ezek az előadások azok legyenek, amik eredetileg voltak, ahhoz kellett az akkori korszellem is. Hogy mitől szóltak nagyot, azt nem értheti senki, aki nem élt abban az időben - sőt igazában nem értjük már mi magunk sem, annyit változott azóta a világ, és benne sajnos mi is.
Nem akarok se felújított Istvánt, se Popfesztivált, se semmi mást.
Ellenben hálás vagyok a sorsnak, hogy pont jókor születtem, és részese lehettem annak a csodának, amit új korukban ezek az előadások jelentettek.
Nagyon sok múlik ám a rendező személyén. És ő nekem nem jött be.
VálaszTörlésÉn az "István a király" 25., és 30.jubileumi előadásán is ott voltam. Azt mondom, hogy a 25. jubileumi előadás ugyanúgy jó volt, mint annak idején az eredeti, talán még jobb is. A 30. is érdekes volt: az aktuálpolitikát dolgozta föl. Ez ugyan nem lesz időtálló, legalábbis nagyon remélem, hogy a 35.-en már nem lesz aktuális. Úgyhogy nem minden előadásra igaz.
Most készülök újra megnézni a "Szókratész védőbeszédét". Még a 25. színházban láttam Haumann Péterrel. Most is ő fogja játszani. Kíváncsi leszek, hogyan tudja majd pótolni annak a színháznak a bensőséges hangulatát. Ilyen egyébként még soha nem volt, hogy több, 40 év múlva ugyanannak a színésznek az előadásában lehet nézni, hallani. Érdekes lesz.
De majd megnézem a Vígszínházban is, már ha jövőre is játszani fogják. Ehhez persze az is kell, hogy Eszenyi Enikő a Vígben maradjon, vagy Balázs Péter ne vegye le a repertoárról, csak azért mert ő a rendezője.
Bocs, visszaolvasva nem egyértelmű, hogy mit is akarok a Vígszínházban megnézni: a képzelt riportot.
VálaszTörlésÉn csak egy pillanatra bicsaklottam meg ezen, de aztán értettem. :-))
VálaszTörlés