Csütörtökön két Ági is volt nálam. :o))
Majd csak karácsonykor mutatom meg, milyen gazdag ajándékot kaptunk tőlük. A másik Ágiról, a druszájáról, meg Mártikáról, sem feledkezett meg.
Én csak nagyon szerény ajándékkal készültem.
De nagyon jól éreztük magunkat mindhárman.
Felavattuk az új fényképező gépemet is:
Ez volt az első próbafelvétel. Természetesen Ági lőtte .
Aztán pogácsával próbáltuk szereplésre bírni:
Fél órát is képes a fenekén ülni ebben a pózban a finomságokért :o)
Végül meg is kapta.
(A háttérben, a kis asztalon ott a két hatalmas zacskó Ágiféle karácsonyi ajándék.)
Gazdianyu, ez nagyon finom volt! Kaphatok még egyet?
Sajnos elfelejtettem megkérni Ágit (a másikat, mert idén Ági bőség van), hogy készítsen rólunk közös fotót. És itt lett volna az alkalom, hogy vele is készüljön közös fénykép.
Ágit végül Ági vitte haza venyigéstől, bodzaágastól,mézeskalácsostól, pogácsástól, no meg egy nagyon szerény ajándékostól Csivikének ls Csuvikának, ami kész csoda, mert Ági nem nagyon mer beülni autóba:o)) Gondolom, nem egyszerű követni a történteket, - D - De azért kiderül, hogy melyikük melyik :-)))
Egy igazi szép nap volt. :)
VálaszTörlésÍgy igaz, Klári!
VálaszTörlésIgazi felüdülés volt ez a nap nekem!
Sok ilyen nap kéne!
Még nekem is nehéz eligazodnom az Ágik között. :-))
VálaszTörlésMost lettem kész a saját blogommal, meg vagyok halva, ne haragudj, hogy hamarabb nem jutottam ide! (Fél négy elmúlt, hajnalban...)
Hogy hogy lesz ebből holnap is vendégség???
Hogy én is belekavarjak, természetesen egy ÁGIHOZ vagyok hivatalos - ha egyáltalán fölébredek addigra, amikor indulnom kéne. :-))
Úgyhogy előre is elnézést kérek, ha holnap is csak estére kerülnék elő. :-((
A képek egész jók lettek.
(Ez még nem igazi komment, hisz már nem is vagyok észnél, mindjárt lefordulok a székről.)
Na itt vagyok végre, Andikám - megjöttem az ÁGITÓL. :-))
VálaszTörlésPontosabban a DÁGITÓL.
Ugyanis az ő vezetékneve D-vel kezdődik, ezért Dági.
A suliban, ahonnan nyugdíjba mentem, nagyon elszaporodtak az Ágik, ezért a vezetéknevünk kezdőbetűjével különböztettük meg egymást: volt Lági, Mági, Zági, én meg voltam a Bági. Ha a te Ágid neve is B-vel kezdődik esetleg, akkor ez az út nem járható, de ha más betűvel, akkor tehetsz te is ily módon különbséget köztünk. Amúgy Buksi voltam világéletemben (tekintettel a nádszál-vékony alakomra :-))), később meg az egyik kolléganőmnek Bukta - de ezek vénségemre már kissé röhejes nevek. Annyira Buksi voltam, hogy a barátnőim, kórustársaim, később még a kollégáim is Buksi néninek és Buksi bácsinak hívták a szüleimet. :-))
Másik lehetőség, hogy legyünk macskás Ági és madaras Ági.
Vagy lehetek én simán csak a Szárnyatlan. Esetleg Szárnyatlan Ági.
(Nem mintha a másiknak szárnya volna - még ha ő is az őrangyalod. :-))
Továbbá lehetünk Kisági és Nagyági vagy Öregági is.
De valamit tényleg kezdened kell a sok egyforma névvel, mert így bele lehet zakkanni az olvasásba. Még én is nehezen követtem magunkat. :-))
Reggel természetesen elaludtam, hiába húztam föl a vekkert (leállítottam, és csicsikáltam tovább), végül háromnegyed tízkor ébredtem. Nem is hittem, hogy képes leszek elindulni tisztességes időben. Szerencsére azonban az időjárás most pont nekem való, és ez csodát tett: ritka jó időket futottam a reggeli szertartásaimmal, és igenis elindultam egykor, ahogy eredetileg terveztem.
Dági (egy nálam is vénebb vénasszony, aki a kereszttestvérem), a farkasréti temetőnél lakik: az utazás oda-vissza egy horror volt. Az 59-es villamos olyan ritkán jár, mintha nem is létezne. A lélek is kifagyott belőlem hazafelé, amikor már nem kellett cipelni a dög nehéz szatyrot az ajándékkal.
Ötre értem haza: a madárkák azóta sem állnak velem szóba, annyira megsértődtek, hogy magukra hagytam őket egész délutánra. Különben is ki vannak borulva, mert a héten mindennap mentem valahova, és nem ehhez vannak szokva. Holnap már végre itthon maradok, nem kell időre elkészülni semmivel, miénk a világ, egész nap a madárkák kegyeiért fogok esedezni, hogy elnézzék nekem ezt a sok csavargást. :-))
És persze ünnepélyesen kibontjuk az ágak zacskóját...
Erre van szánva a holnapi nap: hogy szétválogassam, méretre és formára vagdossam, lezuhanyozzam a baboshegyi ágakat, amiket hozott nekünk a Kisági. Szerintem pompás program - remélem, nem jön közbe semmi.
Kerestem (talán tegnap) ezeket a képeket a PICASA albumaid között, de nem találtam. Pedig jó lenne, ha kitennéd őket (legalább ideiglenesen), hogy onnan ki tudjak másolni egyet-kettőt rendes méretben. Sajnos, amiket átküldtél, azok mind kicsik, nem tudom őket használni semmire. :-((
Klárinak igaza van: a csütörtök tényleg egy szép nap volt!
Szerintem az adott erőt a többihez is, hogy köztetek igen jó kedvre hangolódtam. :-))
Ágikám! Kint vannak. Elölről a 3. a sorban. Nem tudom miért , de oda pakolta föl saját magát. Igaz, én válogattam, a dátum mögé Doni is jött,és persze írtam alájuk szöveget is, de az érthetetlen módon nem jelent meg. Ha 1-1 képre rákattintasz, akkor kinagyítja magát , és lehet lapozni.
VálaszTörlésTÁgi egyébként ma elhozta Mártikát, de sajnos nem tudtuk kivenni a szállító kosarából.
Donika lelkesen próbált barátkozni, de szegény a szimatolást az idegen környezetben támadásnak vélte, és kinyúlva a rácson belebokszolt a kutya orrába. Becsületére legyen mondva, hogy behúzott karmokkal, "ököllel" tette.
Doni visszahúzódott.
Később nagy óvatosan a szék mögött kúszva megkerülte a földre tett ketrecet, és amúgy kutyamódra hátulról próbált ismerkedni.
Sajnos egyikünknek sem jutott eszünkbe videózni.
3 órán keresztül vártuk, hogy a cica meggondolja magát. Csak sajnos többszöri kísérletezés után Doninak is elfogyott a türelme, és ő is támadásba lendült. Méltatlankodva közölte Mártival, hogy "ha te így állsz hozzám, akkor én sem próbálok meg kedves lenni!"
Majd megjátszotta a közömböst.
Még kétszer-háromszor próbálkozott, aztán föladta. Márti persze minden mozdulatát követte a szeme sarkából.
Csak olyankor kapta föl a fejét, mikor Márti látószögéből eltűnt a mami, és vékony kis hangon elkezdett keservesen nyivákolni.
Legközelebb, ha Zolinak lenne ideje, Doni látogat majd el Ágihoz, szintén szállítóketrecben, hogy ne tehessenek kárt egymásban. Hátha az otthoni környezetben, házigazdaként Márti kedvesebb lesz. Mert itt nagyon meg volt ijedve szegénykém. Lehet, hogy azért viselkedett ilyen kis vadóc módra. Mindenesetre most megismerték egymás szagát. Jó lenne, ha össze tudnának barátkozni, mert akkor Mártit nem kéne száműzni a tanyára, mikor én kórházban leszek.
Most látom, oldalt ott van a szöveg.
VálaszTörlésSzegény Mártika!
VálaszTörlésÉs szegény Doni, hogy nem talált viszonzásra a kedvessége! :-((
Igen, az elképzelhető, hogy fordítva sikeresebb lesz a dolog: egy macskának eleve nagy megpróbáltatás az idegen helyen való vendégeskedés meg a szállítás - még kutya nélkül is, nemhogy kutyával! Kevéssé valószínű, hogy otthon majd keblére öleli Donikát (elképzelhetően a területét, játékait, gazdáját fogja félteni tőle), de legalább félni nem fog, mint az idegen helyen. Macsek nem való vendégségbe, ő nagyon ragaszkodik a megszokott helyéhez.
Azért az borzasztó lenne, ha Mártikát kéne kilakoltatni a saját otthonából, hogy Donika ott lehessen... Ilyet nem lehet csinálni egy szegény kis állattal. Igaz, ha ne adj' Isten Tági kerülne kórházba, vagy muszáj volna elutaznia valahova, akkor is csak el kéne helyeznie valahol a cicust - de az ilyesmi az állatot borzasztóan megviseli. Pláne ilyen hosszú időre! Valószínűleg sose bocsájtaná meg Mártika - sőt az sincs kizárva, hogy elkóborolna, elveszne szegény feje, mert megpróbálna hazaszökni, ami ugye lehetetlen. Donika számára más megoldást kéne keresni - hogy mit, azt persze nem tudom. Talán egy másik kutyást...
Ha jól emlékszem, azt mondtad, hogy Tági valahol a nyóóóckerben lakik - nyilván nem kertes házban. Viszont bizonyára dolgozni jár, hisz valamiből fenn kell tartania magát. De akkor hogyan vinné sétáltatni Donikát? Hova piszkítana az a szegény állat, aki ahhoz van szokva, hogy nem kell várnia és alkalmazkodnia, hanem bármikor kimehet szükségre? Nem olyan egyszerű egy macskásnak kutyássá válnia - még akkor sem, ha nincs jelen a macska. Egy kutya sokkal nagyobb gond és kötöttség, mint egy macska. Szerintem Tági túl későn szembesülne vele, hogy mit vállalt, és ez nem volna jó se neki, sem a kutyának.
Ráérő (lehetőleg nyugdíjas) kutyást kellene szerezni (ha másképp nem, hirdetés útján), akinek hasonló méretű kutyája van, és a helyzet ismeretében, nagyrészt szívjóságból, csekély díjazás ellenében fölvállalná Donikát, a saját kutyája mellé. Természetesen azzal a kikötéssel, hogy Zolit vagy Tágit bármikor elérheti, ha Donikával gond van - például megbetegszik. Mert azt is bele kell kalkulálni, hogy a baj mindig olyankor jön, amikor a legkevésbé alkalmas.
Tudomásom szerint a barátnőm fiának az élettársa nagy állatvédő, folyton kutyákat, macskákat mentenek, sokszor öt-hat kutya is él náluk egyszerre (pedig most már pici gyerek is van): ha gondolod, megkérdezhetjük ezt a nőt, nem tud-e valami megoldást, nem tud-e ajánlani valakit. De még az sincs kizárva, hogy ők maguk elvállalnák... (A barátnőmnek is van egy labradorja meg két mentett macskája - de nem ő az ideális gazdi, bár jó szíve van. Csak ideje nincs szegénynek.)
Attól tartok, bármilyen megoldás jobb volna, mint Doni és Mártika összekényszerítése. Azt meg Mártikával nem lehet megtenni, hogy hónapokra kölcsön adja a lakását meg az "anyját" egy idegen kutyának.
Ágikám, csak kutyafuttában válaszolok, mert ma rettenetesen gyenge vagyok. Csak jelezni akarom, hogy olvastam a válaszodat.
VálaszTörlésRészben egyet is értek veled.
Márti ismeri azt a helyet is, és nagyon szeret ott lenni.
Nyáron itt is jó dolga van. Egész nap szabadon járkálhat ki be a nyitott kis ablakon. De télen a fűtés miatt a lakásba van bezárva , és elég nehezen tűri.
Egyébként is azon gondolkodott Ági, hogy télre otthon hagyja. Csak nem szívesen válik meg tőle. Így van, aki hazavárja.Ha hazakészülődnek anyukájától, megérzi, és fölmenekül a tetőre. Alig tudja lecsalogatni onnan.Nem szívesen jön vissza a bezártságba.
De azért jobb lenne, ha összebarátkoznának, és lenne pajtásuk. A tanyán, mint mindenütt, ahol nagy mennyiségű szemes takarmányt tárolnak,a rágcsálók miatt nagyon sok macska van. Márti pedig imád játszani velük.
Tehát neki is hiányzik a társ.
Doninak is nagyon hiányzik egy méretre hozzá való pajtás. Ezért is szeret olyan nagyon a panzióban lenni. De még ha féláron tartanák is ott hosszú távon, akkor is túl drága.
A te állatvédő ismerősödet is jó lenne megkérdezni. Hátha tudna valami jó megoldást. 4 hónapnyi áldozatot azért senkitől sem kérek szívesen, még ha fizetek is érte havi 15-20ezret, amivel persze nincs megfizetve. És természetesen a kajájáról is gondoskodunk.
A telefonszámok megadása természetes, és Zoli is hazahozza olykor-olykor.
Egyébként Doni ritkán kéredzkedik ki. Gyakran úgy kell kiimádkozni, hogy naponta legalább kétszer kimenjen. Télen a hideg, nyáron a hőség miatt nem szívesen megy ki. Persze, ha sétáról van szó, azt imádja, de ritkán van része benne.
Érdekes, hogy Babos-hegyen egészen mások a szokásai, mint itthon. Ott nagyon szeret szabadon csavarogni.
Írás közben sokkal jobban lettem. Most megyek lámpázni magam. Azzal is elmegy bő 1 óra. Aztán lefekszem pihenni. Zoli késő este jön majd csak. Akkorra szeretnék kissé magamhoz térni, mert Áginak be kell csomagolnunk az ajándékokat.
Bocs, Andikám, csak most nyitottam ki a gépet.
VálaszTörlésMajd nemsokára válaszolok rendesen.
Ez még mindig nem komment...
VálaszTörlésIdáig Gabó barátnőmnek írtam levelet, hogy továbbítsa a majdnem-menyének...
Úgyhogy veletek voltam elfoglalva, csak nem látszik. :-))
Most viszont megint muszáj fölállnom innen, hosszabb időre.
Gabó továbbította a levelemet Tamarának (a majdnem-menyének), de nem nagyon lelkesedik az ötletért, mondván, hogy az ilyen átmeneti kutyuskák végül mindig a családban landolnak. Ez azért baj, mert mindkét helyen vannak macskák (a fiáéknál is meg nála is), és a macsek veszélyes lehet a kutyára. Bár azt írja, most volt náluk egy kis yorki néhány napig, és két nap után beletörődtek a macskák, nem fújtak rá.
VálaszTörlésNem tudom... Én nem rájuk gondoltam (legalábbis nem elsősorban), mint megoldásra. Gabó egy abszolút lelkiismeretes és jólelkű valaki, de vibrál körülötte a levegő, és általában húszféle dolgot csinál egyszerre. (Igaz, hogy azt mind hibátlanul - de én megőrülnék, ha mellette kéne élnem.) Vagyis nem egy nyugalmas társaság - és körülbelül ilyen az egész család, bár Tamarát én csak mesékből ismerem. Ott meg most pici gyerek is van, aki esetleg szintén veszélyes lehet a kutyára. Viszont senki négylábút nem hagyna szenvedni az én széllel bélelt barátnőm, úgyhogy ha minden kötél szakad, biztosan befogadná Donikát, Denike mellé (aki egy labrador). :-))
Nem tudom, Andi - és közben vissza is hőköltem egy kicsit, hogy nem jó ilyesmibe belefolyni, mert ha valami baj lesz annál az embernél, akit én ajánlottam, vagy rajtam keresztül jutottál el hozzá, akkor örökre bánthat a lelkiismeret, hogy rossz tanácsot adtam. Viszont ha mindenki így gondolkozna, sose próbálna segíteni egyik ember a másikon - vagyis nem szabad ezt így felfogni, vállalni kell a kockázatot.
Mindenesetre kíváncsi leszek, mit válaszol Tamara.
(Ők is zuglóiak, az egész társulat, és közel is laknak hozzád.)
Ne izgulj, macskás helyre, ha előtte nem barátkoztak össze az állatok, nem is engedném Donikát. Kétszer lett műtve a jobb szeme kutyaharapás miatt. Harmadszorra már nem lehetne visszavarrni a szemlencsét. Ki kellene venni. Ezt semmiképp nem reszkíroznám meg.
VálaszTörlésHa minden kötél szakad, a felső szomszéd is vállalja, hogy naponta 2-3-szor kiengedi. A riasztóval sosem boldogult, de nem is szeretné vállalni, hogy bejöjjön a lakásba. Tavaszig, ha minden kötél szakad, így is elboldogulnánk. Akkor viszont, ha már nem kell fűteni, ők kiköltöznek Nagymarosra. (A riasztót be lehet úgy állítani, hogy az ajtót kiiktatjuk) De Zoli is magához veheti, csak az a gond, hogy ezeknek a kutyáknak a gerince nem bírja a sok lépcsőzést.Márpedig az ő házuk valamikor az 1800-as évek végén épülhetett.3,80-as a lakások belmagassága, és harmadik emelet, lift nélkül. Ölben kéne a lépcsőn hozni, vinni. No, meg van olyan, hogy reggel elmegy, és csak éjjel keveredik haza. Sokat kell vidékre is mennie, onnan pedig nem tudna "hazaugrani" a kutya miatt. Niki meg, ő azért kevesebbet dolgozik, de nem tud egy 11 kilós állatot le-föl cipelni, no meg nem él napi szinten együtt Zolival. Megvan a saját lakása. Hetente 2-3-szor alszik csak ott. Persze a férjemhez is lehetne átvinni egy kis időre, de Zoli nem szívesen viszi hozzá. ennek megvan a jó oka.
De hála neked, képen, helyesebben bögrén velem lesz majd. Mert természetesen azt fogom magammal vinni a kórházba, meg a rehabilitációra.
De most már tényleg ideje lefeküdnöm.
Jesszusom - te még ébren????
VálaszTörlésMost már én is csak annyit mondok, hogy jó éjszakát. :-))
Csak megszokásból néztem be ide búcsúzóul, valójában nem hittem, hogy lesz miért.
Andikám - majd délután vagy estefelé jövök.
VálaszTörlésNagyon zsúfoltra sikeredett ez a délelőtt, azt se tudom, hol áll a fejem.
Addig is legyen szép napod!
A lényeget azért leírom gyorsan: az állatmentő Tamara szerint lehetetlen, hogy ne lehessen összebarátkoztatni Mártikát és Donikát.
Állítólag csak pár napig megy a háborúság, utána megnyugszanak.
Illetve tud egy panziót, havi negyven ezerért.
Részleteket még én se tudok.
Na itt vagyok, Andi... megjártam Tónyát-Boronyát, és már ki is pakoltam.
VálaszTörlésKivételesen a SUGÁR-ba mentem (annak a csemegéje azért közelebb van), mert ott volt dolgom a fénymásolónál - de soha többé! Hiába SPAR most már a SUGÁR csemegéje is, köszönő viszonyban sincs az INTERSPAR-ral. Nem sok mindent kellett vásárolnom, gondoltam, azt a keveset csak el tudom intézni a kisebb üzletben is - hát nem tudtam. :-((
Amúgy is nagyon megharagudtam rájuk, mert egy nénike pont tőlem kért tanácsot pontyvásárlás ügyében (nem tudom, mire alapozta szegényke, hogy hozzá tudok szólni a témához), és ebből az alkalomból volt alkalmam kézbe fogni egy (sőt két) álomszép, fóliába csomagolt, csodálatosan guszta, tisztított, egész pontyot. Csorgott a nyálam, ha csak rájuk néztem, annyira gyönyörűek voltak. (Bár nagyon sajnáltam szegény halacskákat.)
Igen ám - csakhogy megnéztem a szavatossági időt, ami a néninek nem jutott eszébe. És azon meg mit láttam? Hát azt, hogy 19-én lejár! Pedig teljesen nyilvánvaló, hogy egy hatalmas (mert mind a kettő hatalmas volt) pontyot az ember nem vesz csak úgy hétfőről keddre, hanem az ünnepre szánja - addigra viszont vidáman megromlik. A hal pedig különösen veszélyes ebből a szempontból.
Reklamálni nem lett volna értelme, hisz még három napig használható a halacska, elküldtek volna a bánatba azzal, hogy bőven belül vagyunk a szavatossági időn, a lejárat ideje is föl van tüntetve, nyissa ki a szemét a kedves vevő. (Egyszer szóvá tettem egy CBA-ban, hogy aznap lejár a szavatossága a tízdarabos tojásnak: pofátlanul vigyorgott rám az eladó hölgyike, hogy igen, de még nem járt le, nem köteles eltüntetni a polcról.)
Vagyis valakik nyilván meg fogják venni a két hatalmas pontyocskát, ha nem elég figyelmesek - és el lesz rontva az ünnep estéjük. És ez még a jobbik eset: rosszabb, ha elkészül a halászlé, és megbetegszenek tőle. A SPAR meg mossa kezeit (tulajdonképpen jogosan), hogy föl volt tüntetve a szavatosság, ők nem tehetnek semmiről. Nagyon résen kell lenni, mert tiszta átverés már az egész világ, a boltok ellenünk játszanak.
Aztán más újság nincs is.
Gabó vadul dolgozik, újabb infók nem érkeztek a kutyás panzióról.
Én délelőtt még az ajándékkísérő kártyácskákkal vacakoltam, mert ugyan nincs már szükségem csak egyre vagy kettőre, de ha már nyomtatok, hatnak kell lennie, hogy tele legyen vele az A/4-es oldal. A (tavalyi) készekkel pedig nem voltam megelégedve, mindegyiknek volt valami kis hibája. Így aztán szerkesztgettem ezerrel, hogy időben el tudjam küldeni a művemet, és mire fölérek a SUGÁR-ba, a fénymásolónál ki is legyen nyomtatva.
(A saját nyomtatóimat elajándékoztam, mert nemigen tudtam fenntartani őket, túl drága a festék. Így meg 350 Ft-ért nyomnak egy A/4-es oldalt színesben, nagyon jó minőségben - ez nekem sokkal kényelmesebb. Legnagyobb előnye, hogy a madárkák nem kapnak frászt a nyomtató hangjától. Csipikéék azt nagyon utálták.)
Ne is mondd a festékpatront. Épp most van kifogyóban. Azon imádkoztunk, hogy bírja még ki azt a harminc-egynéhány oldalt, amit sürgősen ki kellett nyomtatnunk. Imánk meghallgattatott. Sikerült. Az újratöltetés viszonylag olcsó, előfordul, hogy néhány héten belül beszárad. Úgyhogy marad az eredeti.Tavaly Karácsonyra kaptam a nyomtatót. Azért pár nap híján1 évig kitartott. Talán bírna még néhány oldalnyit.
VálaszTörlésDoni a kennelt nehezen bírná. Csak a családias, ketrecek nélküli tartás jöhet szóba nála. Még nem mondtunk le arról, hogy össze tudjuk barátkoztatni őket. Mert még ha pár nap alatt meg is szokják egymást, nem lehet őket felügyelet nélkül egyedül hagyni, míg tart a "haragszom rád". Sajnos, mikor mi Zolinál leszünk, akkor Mártiék is pont elutaznak. Mert ideális lett volna a tágas lakásban felügyelet mellett persze, összeengedni őket néhány napra.
Én Karácsonyra egy szuper, távirányítóval tetszés szerint állítható, kapaszkodóval ellátott ágyat kapok. Egyelőre Zolihoz lesz beállítva. Rettenetesen örülök neki. Zoli a "jófogáson" találta. Majd csak ha túl leszek a műtéten, meg a rehabon, és már elleszek itthon önállóan, akkor hozzuk majd haza.
Akkor te nagyon jó kislány voltál! :-))
VálaszTörlésMost megint rohanok, mert Csuvika már háromszor is körülrepülte a fejemet, hogy legyek szíves fölállni végre innen. Igaza van: megint csúszik a műsor, mint mindig.
Ihletem volt, sajnos, nekiültem egy újabb karácsonyi lapnak - de aztán befejezni mégse sikerült, nem lett jó, az ihlet meg elszállt.
Biztos, hogy nincs ki a négy kerekem, mert idén nem is nagyon fogok lapokat küldözgetni, nem tudom, miért nem elég már annyi, amennyi készen van.