2013. december 26., csütörtök

Szenteste a Pál utcában


Már 22.-én megérkeztem a Szamaritánusokkal.


 A kondiszobát rendezték át a kedvemért.


Amiben az a szuper, hogy van benne zuhanyzó, mosdó, WC.

Az ágy a szekrénykével a karácsonyi ajándékom. Tartozik még hozzá egy fürdőszék is a zuhanyozóhoz. Valami csoda. Imádom. Sokféleképpen állíthatom be elektromos vezérléssel.


23.-án még dolgoztak, meg bevásároltak. Egyedül maradtunk Donival.
Tévéztem, olvasgattam egész nap.
Csak egy pici részletet mutatok a lakásból:


ja, és megörökítettük a karomat is. Ilyen, a szivárvány minden színében pompázó foltok vannak  rajtuk:

Nehogy valaki rosszra gondoljon! Senki nem vert meg, csak a megerőltetéstől pattannak meg az erek, és lilul be. A járókeret az oka.  A jobb karomban meg annyira begyulladtak az inak, hogy nem tudom felemelni. Ja, most látom, hogy a jobb karomat fényképeztük. A másik is ilyesforma.


Aztán meghozták a fát is:


Zoli és Niki díszítette föl:


Niki alaposan megszenvedett az égők kigubancolásával. De minden jó, ha jó a vége.
Vidáman pózol  az égők kígyójával.



Itt meg Zoli mászik le-vagy föl a létráról (ra)


                                                        Kezdődhet a díszek fölakasztgatása


                                                             Szaloncukor bogozás közben


                                                                        A jól megérdemelt pihenő

Elsőnek aDoni kapta meg az ajándékait ( Csak a BÁgiétól kapottakat hoztuk át.) Így is rengeteg.
(Ágikám, kitekerem a nyakadat, ha még egyszer ennyit mersz venni neki!)

                    Nem akart hinni a szemének. Először óvatosan közelített hozzájuk...

     Döbbenettel a pofiján,   mintha azt kérdezte volna: Ez tényleg mind az enyém?

Van egy kép róla, ahol kérdőn néz rám, csak sehogy nem tudtam a zöld szemből barnát csinálni.

Zoli kibontott neki egy  "valószínűleg nagyon finom "rudat, mert élvezettel tüntette el kb fél perc alatt .

No, és az én ajándékaim:


                                                          BÁgitól  -nagyon, nagyon  köszönöm.
                                            Gyönyörű ajándék. Főleg a könyvnek örülök nagyon.
                                                                De persze a csokinak is.:o)))


                                                                               Nikitől



TÁgi ajándékai
Még egy pár efféle lábtyűt rejt a doboz.

Ideális ajándék, ha hónapokig kórházban lesz az ember. Zokni, ami nem szorít, de ki lehet szállni az ágyból anélkül, hogy elcsúszna az ember, vagy papucsot kéne húznia. Filcből készültek.



És még ezt a méregdrága testápolót is kaptam Zolitól. (Ez a kedvencem . Kizárólag Bécsben, a Sacher Szálloda üzletében árulják.) "Csak, hogy a karácsonyfa alá is kerüljön valami"-felkiáltással.

Amint látjátok, csak a hagyományos karácsonyi pulóveremet húztam a tréningruha fölé. Ahhoz már mindketten túl fáradtak voltunk, hogy rendes ünneplőt vegyek föl.
Erre csak a másnapi ebédhez kerítettünk sort.Niki szülei már legalább 10 perce itt voltak, mire végre elkészültem az öltözködéssel.

Nem ígérem, hogy holnap, de legkésőbb vasárnap folytatom a beszámolót.

20 megjegyzés:

  1. Donika képei annyira édesek, hogy egyszerűen meg kell zabálni!
    Ahogy nézegeti az ajándékait... fantasztikus! :-))
    Csak egyszer jutnék el idáig, bármelyik madárkámmal!
    Ők az ajándékok elől inkább menekülnek - és ilyenek voltak Csipikéék is. :-((

    Tündéri a karácsonyi pulóvered!
    Nekem mellénykém van, saját készítésű - csak már nem férek bele. :-((
    (Sőt kettő is akad, de az elsőbe még úgy se...)

    Gyönyörű a karácsonyfa!
    Kérek szépen róla képet földíszítve is!!!

    Az ágyikód szuper.
    Alighanem ugyanilyet hozott Gabó barátnőmnek is a Jézuska. :-))

    VálaszTörlés
  2. Én is csak akkor vettem észre, hogy kész állapotban nem készült kép, mikor ma délután letöltöttem a gépről. Meg egy csomó minden lemaradt, ami meg már nem is pótolható.
    Ha látnád, milyen örömmel fut a labdáid után.... Itt van bőven tér messzire gurítani. Akár 20 métert is rohanhat utána. Otthon sajnos ez nem adatik meg neki.
    Csak a séták elől menekülne Nem szereti sem az ölben cipelést, sem az aszfaltot. Lenne még a füvészkert, de az tiltott terület az ebeknek. Még egy játszótér sincs errefelé.

    VálaszTörlés
  3. Jujjjj - ezt meg se hallottam!
    Játszótérre akkor se vihetné Zoli, ha éppen lenne a közelben.

    Szegény kicsi jószág! És szegény emberek...
    Milyen érzés lehet olyan helyen élni, ahol nincsen semmi zöld?
    Én világéletemben lakótelepen éltem, de mást se látok magam körül évtizedek óta, mint fát, virágot, füvet, hatalmas és gyönyörű parkokat.
    És tudod, mi a legjobb? Hogy a ma már átölelhetetlenül vastag fákra emlékszem pici korukból, amikor még két ujjal át lehetett fogni a törzsüket. :-))
    Megvan annak a varázsa, ha az ember ugyanazon a helyen éli le az életét.

    VálaszTörlés
  4. Nézd meg a vendégkönyvben nálam, milyen édes kis karácsonyi mesét kaptam Csiriptől, aki egy éppen csak középiskolás kislány, ráadásul diszlexiás.
    Már két évvel ezelőtt is írt egy mesét nekem szilveszterre (akkor még általánosba járt), annak az elérhetőségét is megtalálod az én válaszomban.

    Biztos jó kedvre derülsz a meséitől. :-))

    VálaszTörlés
  5. Ágikám, már éjszaka elolvastam!
    Nagyon aranyos!
    Zoliék nem bánják a zöldterület hiányát. Ők bemehetnek sétálni a füvészkertbe. Az igazán gyönyörű. De mindkettőjüknek van biciklije . Pár perc tekerés, és ott a Duna-part, át a hídon meg a Gellért hegy, ahol jókat lehet sétálni. Nekik az a lényeg, hogy ezt a lakást körbesüti a nap. És gyakorlatilag minden közel van hozzájuk. Amelyik barátjuk a városon kívül lakik, az kénytelen pici luk szobákat építeni, mert onnan nincs tömegközlekedés. Kénytelenek a barátok náluk éjszakázni, különben 1 pohár bort sem ihatnának, ha kocsival mennek hozzájuk. A taxi meg a mai tarifákkal egy kisebb vagyonba kerülne. Zoli pedig olyan, mint én: megfullad a kicsi szobákban. Így aztán valamit valamiért. Egyedül azért dühöng, hogy lift nélküli házban vett lakást. De amikor megvette, már megvoltak a lift kész tervei. Csak időközben felmentek az árak, meg néhány lakó munkanélküli lett. A lift pedig csak terv maradt. No, meg úgyis építkezni akarunk, mert össze szeretnénk költözni, de úgy, hogy azért mindenkinek meglegyen az elszeparált lakrésze.

    VálaszTörlés
  6. Előbb-utóbb biztos meglesz az a lift. :-))
    A lakás gyönyörű - de én egy ilyennek csak a cselédszobáját szeretném. :-))
    Nekem egy nagy helyiség sosem elég meghitt.

    Mifelénk jó dolga volna Donikának, mert az Örstől a Pillangóig ér a kutyafuttató a Kerepesi és a szervizútja között. (Illetve a Róna utcától már kiserdő van, nem szervizút.) Ez nagyjából két kilométeres táv, szélesnek is elég széles, és itt van mindjárt a házunk sarkánál, egy perc alatt oda lehet érni. Csak hát én nem vagyok alkalmas kutyatartásra. (Lassan madarazásra se...)

    VálaszTörlés
  7. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés
  8. Ági, nem vagyunk egyformák., ami persze nem baj!
    Nagy szomorúságom, hogy az én szobám jó nagy ugyan, de tömve van bútorokkal. De így örököltem, és már így is fog maradni. Nincs szívem egyetlen fotelt sem kidobni. Csak a szőnyegeket szedtem fel, mert nem szeretnék elesni. Szőnyeg, az Zolinál sincs sok. És a függönyöket sem szereti.Gondolom észrevetted, hogy egyetlen ablakon sincs. Bútorra, leginkább szekrényekre szüksége lenne még, de hát nincs ideje keresgélni. No meg nem akar tartósan ide berendezkedni. Itt maximum egy gyerekszobát lehet kialakítani, ott ahol most én lakom.
    Ebben a lakásban megszűnt a cselédszoba. A konyha lett tőle tágasabb. Tulajdonképpen most ott tartózkodunk a legtöbbet.még a rokonok is szívesen üldögéltek ott. Esténként meg a karácsonyfás szobában társasoztunk, vagy néztünk az új TV-jükön 3D-s filmeket. A természetfilmek tetszenek nekem a legjobban három dimenziósban . Most még újdonság, de szerintem hamar rá fognak unni. De a természetfilmeket tényleg nagyon élvezetes így nézni.

    VálaszTörlés
  9. Igen, észrevettem a függönyhiányt... :-))
    Mint a norvég halászasszonyoknál... Ott állítólag ma sem divat a függöny, mert régen tilos volt - mégpedig a végett, hogy az asszonyok állandóan szemmel tarthatók és ellenőrizhetők legyenek, amíg a férjük távol van, a tengeren. :-))
    Meg is irigyeltem Zolitól a függönytelenséget, de hát nálam reménytelen, mert a szobában muszáj lennie, a madárkák miatt. (Az üveggel való ütközés szinte biztos halál.) A konyha meg délután nagyon napfényes (ott nincsenek fák az ablak előtt), és ezt nyáron nem viselném el. A kisszobában se madár, se túl sok fény - na, ott nincs is függöny. Csak sajnos azt a szobát nem lehet használni, a túl vékony falak és a túl hangos szomszéd gyerek miatt, úgyhogy az csak afféle raktár, meg ruhákat szárítok benne.

    El se tudom képzelni a 3D-s tévét...
    De még a hagyományost is elajándékoztam, már évekkel ezelőtt.
    Előtte se volt bekapcsolva szegényke, hosszú évekig. :-))

    VálaszTörlés
  10. A 3 D -t nagyjából úgy kell elképzelni, mintha körülötted is járkálnának az állatok,, ill. úszkálnának a halak. Mi speciel egy, a cápák életéről szóló természetfilmet néztünk meg. A halrajok "kijöttek" a tévéből. Az embernek olyan érzése támad, hogy ha kinyújtja a kezét, meg is érintheti őket. Még a rajzfilmek tetszenek 3D-ben.
    Én egyébként nem is tudnék meglenni TV nélkül. Reggel 6-kor bekapcsolom, és éjjel fél 12-kor magától kikapcsol. Délelőtt az ATV megy többnyire, utána zene, vagy főzőcsatorna, miután az egyetlen természetfilmes csatornát beszüntette a UPC. (Nekem a legolcsóbb csomagom van) este meg, ha szerencsém van, megy valami jó film, vagy megint csak az ATV.
    Ma este, nagy sajnálatomra már visz haza a betegszállító.
    De az vigasztal, hogy holnap jön Emmácska látogatóba.

    VálaszTörlés
  11. Biztosan megvoltál.
    Elnézést az egyoldalú örömért.

    VálaszTörlés
  12. Polla: én viszont a te blogodat nem találom. A facebookon egyszer rákérdeztem, hogy mi a címed, mert hogy a freemailesemen voltál belinkelve, de valószínűleg nem olvastad a kérdést, mert nem válaszoltál.
    Egyébként az öröm nem egyoldalú, mert hiányoltalak.

    VálaszTörlés
  13. bocsi, freeblogot akartam írni.

    VálaszTörlés
  14. Megírtam úgy emlékszem, ezek szerit elkerültük egymást.. Szerintem a nevemre kattintva is odajutsz. De ha mégsem:

    http://otium.blogger.hu/

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Regisztráltam hozzád, de mégsem sikerült megjegyzést írnom. Ahogy elnézem, nem vagyok ezzel egyedül! :-(((
      Talán Zoli tud majd nekem ebben segíteni. Csivicsuvinál sikerült neki :o)))

      Törlés
    2. Igazad van, a kommentelős nevedre kattintva simán odajutok, csak hát amíg nem volt...

      Törlés
  15. Kerestelek én már "Polla blogja" meg a saját neveden is, de sehol egy találat. Még a facebookos oldal sem jelentkezett.
    Köszi, hogy megírtad, meg hogy idetaláltál.
    Bármelyik pillanatban jöhet értem a mentő, és visz haza. Véget ért a Karácsony, sajnos. Így is nyertem ám másfél órát, mert eredetileg 6-kor jöttek volna. De kértek ma déllben, hogy ha lehet, akkor inkább este fél 8-ra jönnének. :o)))

    VálaszTörlés
  16. Másodpercre pontosan érkezett a mentőszolgálat, 19.30.00-ra . épp, hogy elkészültünk.
    Én még délután megfőztem a lencsefőzeléket Keszthelyre. Niki 1 kiló lencsét áztatott be. (jót nevettem rajta, mert kikerekedett a szeme, ahogy meglátta, hogy mennyire megdagadt.) Hiába no, ő sem konyhatündér, hanem ügyvéd. Meg van a véleményem az ügyvédek főzési képességeiről. Még a teát is el tudják rontani.:-)))
    Csak hatan lesznek, és mindenki visz valami főtt ételt. Szűk 3 napig lesznek.
    Segítettem: elhoztam 2 adaggal belőle.
    Niki szerint jobb már nem is lehetne...
    Na ja ! Sose mondtam, hogy nem tudok főzni.

    VálaszTörlés