2013. november 18., hétfő

Elmarad

a mai értágítás.
Bár már tegnapelőtt is vacakolt a torkom, de reménykedtem hogy elmúlik. Tegnap meg már fájt is, és elkezdtem köhögni. Talán már  a kórházban kezdődött a múlt héten, ahol éjszakára lett pokoli meleg. Én meg éjszakai melegben szoktam megfázni. Ráadásul pénteken itthon is elfelejtettem levenni éjszakára a fűtést. Meg mostanában már minden picike tevékenységnél leizzadok a fájdalomtól.
Azért este még reménykedtem, mert a forró borsmenta tea segíteni látszott.
Ma, mielőtt elindultunk volna, még felhívtuk a kórházat: azt mondták, inkább odázzuk el 1 héttel.
Egyelőre erőt gyűjtök még a levetkezéshez, aztán zutty bele az ágyba.

11 megjegyzés:

  1. Hát ez bizony pech... :-((
    Szegény Andi... kórházban fogod tölteni a szülinapodat. :-((

    Sajnos, kezdődnek a náthás idők, nagyon kell vigyáznod magadra.
    De ennél fölöslegesebb butaságot nem is írhattam volna, mert egyrészt te is tudod, másrészt meg hogy lehetne vigyázni? Üvegburában nem élhetünk, anélkül meg elég egy náthás szomszéd vagy rokon, és máris kész a baj.

    De azért valami mégiscsak eszembe jutott...

    Ha fontos műtétre készülsz, örülj, hogy nem kell kimozdulnod otthonról, és NE járkálj se kiállításra, se étterembe, se semmi olyan helyre, ahol sok ember megfordul. A közösségi helyek a te számodra ilyenkor veszélyesek. Tessék szépen otthon ülni, és még azt is megválogatni, hogy kit engedsz be a lakásba! Unatkozni még mindig jobb, mint elodázni egy fontos műtétet.

    Szomorú, hogy így alakult, de talán a jövő hét több szerencsét hoz.

    VálaszTörlés
  2. Tényleg, eszembe sem jutott, hogy a szülinap is kórházban lesz.
    Pedig már le lett foglalva a hely. Ráadásul, mert pont a szülinapon megyünk, ha a 3 fogásos, amúgy is nagyon kedvezményes árú menüt választjuk, személyenként 1 szelet tortát+ a koccintáshoz 1 deci pezsgőt kaptunk volna. A'la Carte pedig 20%-os kedvezményt. Végül is 9 személyre foglaltunk. Jó, hogy eszembe juttattad, mert azt is le kell mondani.
    Január elejéig még bátran megyek mindenhová. Szeretném pl . még megnézni a Vígben a "Danton halálát", meg még egyszer elmenni a Szépművészetibe a maradék, átrohant képeket is kiélvezni. Még egyszer, -talán utoljára- találkozni a Bp.-i családtagokkal. Valószínűleg egy nagy közös vacsorán Zoli lakásában hidegtálakkal, vagy egy étterem kitelepülésével, mert csak egyszerre tudok találkozni velük Karácsony és Újév között, mert kifutunk az időből.

    Amúgy meg addig is rengeteg vizsgálatot kell még megcsináltatni, orvosi rendelőben, kórházban. Az utolsó, legfontosabb 5 vizsgálatot a műtét előtti 4 hétben kell abszolválni. Úgyhogy nem tudok majd semmi esetre otthon begubózni. Beteg emberek között a legnagyobb a fertőzés veszélye. A rokonok közül meg, aki beteg, az úgysem fog eljönni.
    Egyébként szoktam szájmaszkot használni, ha emberek közé megyek járvány idején. Ez olyan aktív szenes szűrővel ellátott maszk, amit a mopeden is gyakran használok a benzingőz kiszűrésére. igaz, nehezebb benne lélegezni.:-(
    Ja, meg még fogászatra is kell járnom (szájsebészetre), mert valószínűleg a magas vérsüllyedés egy, vagy két rossz fogtól van. A héten megy a fiam a panoráma felvételemmel a saját fogorvosához. Az eddigi góc keresések eredménye mind negatív lett. Úgyhogy vagy a fog, vagy az évek óta egyre súlyosabban begyulladt csípőm a bűnös. Az a gyanúm, hogy inkább a csípő, az viszont nem bakteriális.

    Ha a műtétemnek nem lenne jó az eredménye, akkor már ágyhoz lennék kötve, és akkor kénytelen lennék olyan otthonba költözni, ahol 24 órás ápolói felügyelet van.Ezt itthon, vagy összeköltözéssel sem tudjuk megoldani sajnos.
    Egyébként ez az egy napos ágyban fekvés, forró borsmenta tea, óránkénti kanál fenyő, hárs, és akácméz váltakozva, meg a gyümölcsök hihetetlenül sokat segítettek. Már órák óta nem köhögtem, az orromat is jóval ritkábban fújom. Így aztán kimerészkedtem a géphez egy kis időre.
    Igaz, a rengeteg mézet sós valamivel kellett kompenzálni, mert elkezdett a gyomrom "rendesen" égni. Szerencsére volt itthon egy üveg ringli, meg kapribogyó. Niki meg megígérte holnaputánra a marhahúslevest sok zöldséggel, a főtt husihoz meg jó csípős házi tormával.Már a torma szaglászása is csodákat szokott tenni velem.

    VálaszTörlés
  3. Nem baj, Andi: csak sikerüljön az értágítás!
    Az lesz a legszebb szülinapi ajándék - sokkal többet ér, mint a közös ebéd.

    Én is kezdek taknyos lenni, úgy látszik, most ennek van a szezonja.
    Nem is mernélek meglátogatni egyelőre, még ha volna is módod fogadni.
    Bár nálam a takonykór jön és megy, ha szerencsém van.

    A műtétednek igenis jó lesz az eredménye - ne is gondolj másra!

    VálaszTörlés
  4. Na mi van, Andi? Azóta is ágyikó?
    Mégiscsak ledöntött a megfázás?
    Vagy elkerülte a figyelmemet valami előre eltervezett program?
    Vagy csak egyszerűen nem ülsz annyit a gépnél, mint én? :-))

    VálaszTörlés
  5. Igyekszem minél több időt az ágyban tölteni, bár elég nehezen megy.:o))
    Ági megint hozott otthonról mindenféle finomságot. Abált szalonnát most is kértem tőle. Az nagyon fogy nálunk. Zoliék is imádják. Úgyhogy megint fokhagymázhatok. Tegnap este jött haza, és beugrott velük.
    Holnap-holnapután egész nap mézeskalácsot fogunk gyártani. Legalább 6-6 tepsivel tervezünk fejenként.
    Talán marad majd belőle Karácsonyra is.
    Úgyhogy nem túl sokat leszek a gépnél. Díszítgetni ugye kis asztalnál ülve is lehet. Elég pepecs munka. Már rengeteg cukorgyöngyöt, csillámot szerzett be hozzá.
    Ez a két és fél nap kúra teljesen rendbe hozott már. (csak el ne kiabáljam)
    Ma délelőtt megfőztem a kukoricás ragacsos rizst a sörtésztában sült csigához. De azt csak frissen sütöm ki, ha Zoli megérkezik. Este 7 körülre ígérte. 6-kor nekiállok majd. Mondtam neki, szóljon ide, ha indulnak, mert 20 perc alatt vannak itt. Az pont elég, a sütéshez. 6-kor a sörtészta bekeverésének állok neki.
    Ági gyúrja, nyújtja, szaggatja majd. A díszítés lesz az enyém.

    VálaszTörlés
  6. Most látom: a kommentemnek sikerült saját magát megszerkesztenie. Nem kicsi bosszúságomra. Freeblogban egyszerűen átjavítanám. De itt? Semmi kedvem vesződni vele.
    Az utolsó sor az utolsó bekezdés elé jön, természetesen.

    VálaszTörlés
  7. Igen, ebben sajnos egyezik a BLGSPOT és a BLOG.HU: nem lehet szerkeszteni a kommenteket utólag. A guta megüt tőle engem is.
    Azért is szeretem jobban a vendégkönyvet a CSIVICSUVI blogban - bár a hosszú szövegeket nincs mindig türelmem javítgatni. De legalább elvben megtehetem. :-)) És azért előbb-utóbb rá is szoktam venni magam.

    Én a mézeskalácsot nem szeretem, csak látványnak.
    Amíg még volt bennem élet, linzerből sütöttem a figurákat, mert azt viszont szívesen megeszem, és sokkal egyszerűbb is. Díszítgetni én is imádtam, meg habcsókot is rengeteget csináltam mindig - de most már nincs hozzá késztetésem. Nagyon derék kislány vagy, hogy rá bírod venni magad ilyenekre.

    VálaszTörlés
  8. Nem hinném, hogy a mézeskalácsot nehezebb elkészíteni, mint a linzert. Tök egyszerű, és sokféleképp lehet csinálni. Én imádom az ízét. Mikor levágta a hajamat Lora, hozott több, mint fél kiló saját készítésűt. Már csak 1 szem van belőle. Azt viszont elteszem. A tavalyiból is eltettem, mert Emmácska díszíti. A tavalyit, 3 évesen sokkal szebben csinálta, mint az ideit. Persze most ők is 4-5-szörös mennyiséget gyártottak, mert a múlt évben kevés lett.
    Én most fogok első alkalommal ilyet sütni.
    Viszont én meg a habcsókot nem tudom megenni. Nekem túl édes.
    Idáig , minden karácsonyra csak bejglit csináltam, meg rengeteg sós süteményt. Idén bejgli már nem lesz. Talán pogit még csináltatok Ágival. Mert már nem tudok órákat állni a gyúródeszka mellett.Dirigálni még tudok!:o))

    Zoli előbb hívott, hogy nincs jól. Lefeküdt, úgyhogy nem jönnek.
    A csigakonzervet persze tegnap este felbontattam Ágival. Muszáj kirántani még ma.

    VálaszTörlés
  9. Én meg egész évben a habcsókot várom. :-))
    Egyszerűen imádom - világéletemben az volt a legfőbb kedvencem.
    És az a vicc a dologban, hogy a boltit jobban szeretem, mint a sajátomat.
    Ha arrafelé laknék, ahol te, még a jelenleginél is kövérebb lennék, mert a Mexikói úti villamos-végállomásnál van egy cukrászda, ahol isteni finom és elképesztően hatalmas habcsókot árulnak, egész évben, nagyon olcsón. (Legalábbis régebben így volt. Már vagy két éve nem jártam arra.)
    Valahol az eredeti blogomban van is róla kép, ha jól emlékszem, mert az egyik papagájos barátnőm (szintén blogos ismeretség) egyszer képes volt elzötyögni odáig a kedvemért (ellenkező irányba), mielőtt jött hozzám, és hozott két ilyen óriást. Meg is van a kép - bár eltartott egy darabig, míg megtaláltam. Ebben a mesében látható:

    http://csip-csup.freeblog.hu/archives/2011/08/page/5/

    Tragédia, hogy nem szereted a habcsókot, mert te ott gyakran ehetnél ilyen gyönyörűséget. Nekem túl messze van, pusztán egy habcsókért. :-))

    Szegény csiga! Most ki fogja fölfalni?
    Az ilyen tengeri herkentyűket nem nagyon lehet tárolni...
    Örvendeztess meg vele valami szomszédot!

    Ki az az Emmácska?

    Eltett mézes figuráim nekem is vannak, mert kedvenc állatos boltom tulajdonosa évek óta süt egy rahedli mézest karácsony előtt, egyenként befóliázza, és a kedves vevőknek osztogatja advent idején. Bezony ám!!! Ilyen derék asszonyság! Pedig folyton a boltban ül - nem is tudom, hogyan csinálja. :-))

    VálaszTörlés
  10. Ági: Az emberek itthon is rengeteg éti csigát gyűjtenek. Jó áron lehet eladni. A magyarok ugyan nem lelkesednek érte, de a franciáknak annál kedvesebb csemegéjük. Én részemről tavaly kóstoltam először Prágában. Mindjárt bekerült a kedvenceim közé.
    Igaz, az csigaházban, fokhagymás, petrezselymes vajjal volt elkészítve.
    Én most rántottam.
    Rizst felesleges volt készíteni hozzá. Annyira tömény a csiga, hogy rizzsel 5 darabnál többet nem tudtam megenni belőle.

    Zoli meg nem bírt ellenállni, bár szédelegve,fejfájósan, de mégis eljött. Kiderítettük, hogy a szédelgés, és migrénes fejfájása vérnyomásából adódott. (megmértük a vérnyomását- miért is nem jutott neki eszébe?)

    Emmácska Laura kislánya. Az én pót-unokám.

    VálaszTörlés
  11. Jaj... Én sok mindent hajlandó vagyok kipróbálni, de azért a csigát nem szeretném. :-)) Nem hinném, hogy lemenne a torkomon szegényke.

    Tegnap este nekem is fájt a fejem, pedig sose szokott.
    Nem nyugszanak ezek az átkozott frontok, folyton csak kínoznak minket. :-))

    VálaszTörlés